Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

228 396. Bsz. 929. §. Örökhagyó 1912. évben eladta ingatlanát egyik gyermekének és röviddel utána meghalt. A másik gyermek 1913. évben keresetet indított aziránt, hogy a szerződés az örökhagyó gyengeelméjűsége miatt érvénytelenittessék s az ingatlanra a törvényes öröklés megállapittassék. Az érvénytelenítési kereset elutasittatott, de mert a vételár még ki nem fizettetett, hagyatékul ez a követelés állapíttatott meg. Ez azonban nem valorizálható: ,,mert a szerződés érvényességét megtámadó felperes nem származtathat jogokat abból, hogy alperes a szerződést a per folyamán nem teljesitette és mert a korona időközi leromlása az alperes hibájától függetlenül, azaz olyan körülmények folytán következett be, amelyekért az alperes felelőssé nem tehető." (K. Rp. I. 719/1923.) 397. Bsz. 929. §. A peres követelés ténybeli és jogalapja, valamint összege még a fellebbezési eljárásban is vitás volt, sőt a jogalap eldönthetése céljából még a fellebbezési biróság előtt is bizonyitás vált szükségessé és a követelés összegének számszerű meghatározása birói megállapításától függött. Ennek következtében a Kúria felperes valorizálási kérelmét elutasította, mert itéletileg nem jogerősen megállapított peres követelés valorizálásának ilyen esetben csak akkor van helye, ha az adós a követelés összegszerű megállapítása után a per további folyamán rosszhiszeműen védekezik és ezzel a per végelintézését akként késlelteti, hogy védekezésének valóságos célja a per elhúzása. (P. II. 5319/1923. J. K. 1924. 160.) 398. A biróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján felperest követelésének egy részével elutasítva, állapította meg, hogy alperes mennyit tartozik fizetni. ,,Alperest tehát a birói megállapítástól függő követelés kiegyenlítése körül vétkes késedelem vagy mulasztás nem terhelvén": felperes valorizálási kérelmét a Kúria elutasította. (P. II. 5502/1923. J. K. 1924. 160.) 399. Bsz. 929. §. Jogszabály, hogy az a peres fél, aki ellenfelének megkárosítására irányuló magatartást tanúsít és a tartozás teljesítését a lejáratkor indokolatlanul megtagadja, vagy a perben rosszhiszeműen védekezik, felelős azért a kárért, melyet pernyertes ellenfele, a gazdasági viszonyok rosszabbodása következtében, a pénz vásárló erejének csökkenése által szenvedett. Felperes ügyvéd levélileg 200000 K-ban számította fel munkadíjkövetelését. Alperes 1921. december 27-én kelt levelében 70000 K-t felajánlott. Felperes, követelésének fenntartása mellett, kérte a 70000 K kifizetését. Erre alperes a fizetést azzal tagadta meg, hogy a kérdést egyszersmindenkorra birói uton kívánja elintézni, és utóbb a 70000 K-s ajánlatot is visszavonta. A 200000 K iránt indított perben az alperes, bár tudta, hogy tartozásának csak az összege vitás, mégis a kere-