Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

212 és mennyiségének megfelelő ingók beszerzésével a szerződésszegő adóst a nagyobb károsodástól megóvni és kára csökkentésénél közreműködni. K. A meg nem támadott irányadó tényállás szerint az alperes által kozmapusztai gazdaságának vezetésére ispáni cimmel felfogadott és 1918. évi november hó 10-étől 1919. évi április 24-éig az alperes tényleges szolgálatában állott s a gazdaságnak ebben az időben történt szocializálása folytán szolgálatából ekkor távozott felperesnek a gazdaság szociálizálása előtti időben már tényleg megszolgált és esedékessé vált és a B) alatt csatolt szolgálati szerződés értelmében természetben kiszolgáltatandó járandóságaiból az alperes 12 q. szemes tengerit, 7 mérő buza-ocsut, 3 öl hasáb tűzifát és 22 mérő burgonyát ki nem szolgáltatott, a felperes ezt meg nem kapta, ezekre nézve a gazdaságban magát ki nem elégitette s az alperes által 1919. július 1-én hozzá intézett levél tartalma szerint célba vett leszámolást és készpénzbeli kiegyenlítési módot el nem fogadva, a felperesnél maradt 1612 K. 90 f. uradalmi pénzmaradvány kiegészítéséül a készpénzbeli ellenérték teljes kiegyenlítéseként postautalványon megküldött 851 K. 10 f.-t el nem fogadta és azt fel nem vette. A fentebbi tényállás mellett meg nem támadott irányadó tényállás az is, hogy az alperes által az A) alatt csatolt nyilatkozat tartalma szerint csákányi gazdaságából kiutalni igért ezeket a természetbeni járandóságokat a felperes meg nem kapta: ebből a tényállásból pedig okszerüleg következik ugyan, hogy a szolgálati szerződés értelmében természetben kiszolgáltatandó terményjárandóságok tekintetében a birtokos a terményilletmények helyett készpénzbeli egyenértéket csak a gazdasági alkalmazott kifejezett hozzájárulása és beleegyezése alapján nyújthatván s a felperes részéről a 851 K. 10 f.-nek kiegyenlítésül el nem fogadása és visszaküldése folytán a készpénzbeli kiegyenlítés el nem fogadása következtében, a felperes az A) alatti nyilatkozat alapján a külön megállapodás szerint is természetben kiszolgáltatni kért járandóságoknak az esedékesség időpontjában fennállott készpénzbeli értékének teljes kiegyenlitéséül való elfogadására nem szorítható; és nincs ugyan olyan jogszabály, amely szerint a gazdasági alkalmazott megszolgált és esedékes természetbeni járandóságai tekintetében magát legkésőbb a gazdaságból való eltávozáskor vagy egyáltalán fedezni tartoznék; ámde a természetbeni illetményei kiszolgáltatása tekintetében kikötött időben természetbeni illetményeihez hozzá nem jutott gazdasági alkalmazottra nézve is kötelező az az általános jogszabály, hogy még a szerződéshez hű fél is köteles a másik felet a nagyobb károsodástól megóvni és a kár csökkentésénél közreműködni, mihelyt kétségtelenné válik előtte, hogy a szerződésszegő fél természetbeni szolgáltatásra irányuló kötelezettségét teljesíteni nem tudja vagy nem akarja; miből jog- és okszerüleg folyik továbbá az a ténybeli és jogi követeztetés, hogy az alperes B) alatti értesítéséből a hátralékos természetbeni illetmények kiszolgáltatásának megtagadásáról s csupán ezek készpénzbeli ellenértékének megtérítése iránti alperesi nyilatkozatról értesült felperesnek ennél a jogszabálynál fogva állott volna kötelességében ebben az időpontban a természetbeni illetmények faja, minősége és mennyiségének megfelelő ingók beszerzésével a szerző-