Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

210 — fenti ténymegállapítás szerint — nem történt meg, és pedig annál is kevésbé, mert maga felperes sem állítja, hogy a köteles rész iránti perben a miként való megegyezést szabták volna meg a jelen per tárgyát tevő ingatlanra vonatkozó megállapodás feltételéül. (1921. okt. 6. P. II. 1945/921.) 350. Fenyegetés. 452. sz. Jogos követelésnek nem teljesítése miatt a bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetés a bűnvádi feljelentés megtételére céloz, nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre. (E. H. 1916. szeptember hó 6-án. P. IV. 361 1916. szám.) 351. 455. sz. A kötbér nagysága, ha annak mérsékléséről a szerződő felek le is mondtak, kérelemre mérséklendő oly módon, hogy az a szerződésszegéssel okozott anyagi hátránnyal feltűnő aránytalanságban ne legyen. ÍE. H. 1914. évi október hó 15-én. G. 82 1914. szám.) 352. A teljesítés módja. Bsz. 857. §. A hitelező részteljesítést az esetben sem köteles elfogadni, ha az adós a hátralékos tartozást el is ismeri. (K. 1922. jan. 10. P. VI. 4567 1921.) 353. Bsz. 857. §. A hitelező a pénztartozásra felajánlott részfizetést nem utasíthatja vissza. (K. 1921. nov. 29. P. I. 2315; 1921. sz.) 354. Kártérítés. Bsz. 882. §. A magánjog körében a károsító vétkességének fokozata figyelembe nem jöhet, hanem egyedül a károsultnak sértett vagyoni érdeke irányadó. K. A pasztörizálási költség tekintetében a 2.1. alatt csatolt okirat szerint felperes kötelezettséget vállalt aziránt, hogy ha az alperesnek eladott 10 tehénnel a száj- és körömfájást behurcolja: alperest teljes mértékben kártalanítani fogja: bizonyítva van, hogy az átadást követő napon, vagyis 1914. jun. 16-án az egyik tehénen száj- és körömfájás mutatkozott, mellyel a szakértői véleményből következtetőén a tehén már az átadáskor fertőzve volt s amely betegség a többi kilenc tehénre is kierjedt és 1914. jul. 20-ig tartott; bizonyítva van továbbá az is, hogy alperes ugyanabban a majorjában levő többi teheneitől fejt tejet naponként H. bécsi tejkereskedőnek szállította, ki az ott fennálló szabályokra hivatkozva, amint ezt I. Gy. főállatorvos megerősítette, az említett járvány tartama alatt az alperesnek járó vételárból a tej pasztörizálásáért 676 K. 47 f.-t levont. Alperesnek ez a kára tehát nyilván okozati összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy felperes az egyik tehenét már fertőzött állapotban adta át alperesnek. Minthogy pedig ebben a felperes teljesen vétlennek nem mondható, mert az átadás előtt a tehenek megfigyelése utján azok egészséges voltáról magának meggyőződést nem szerzett, jóllehet a 9. alsz. alatti hatósági állatorvosi átirat szerint azon a vidéken a száj- és körömfájás el volt terjedve s így felperes e gondatlanságával az alperes károsodására okot szol-