Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

160 szege utóbb elégtelennek bizonyult: a tartásra jogosítottat attól, hogy a tartásdíj megfelelő felemelése iránt a tartásdíj fizetésére kötelezettel szemben keresettel felléphessen — abból az okból, hogy a felemelendő tartásdíj nem bírói ítéleten vagy bírói egyezségen, hanem közjegyzői okiratba foglalt szerződésen alapul — elzárni nem lehet. (K. 1922. szept. 29. P. III. 949 922.) 248. 1894: XXXI. t.-c. 91. §. Pp. 413. §. A házastársak között házasságuknak jogerős bírói ítélettel történt felbontása előtt a női tartásdíj tekintetében létrejött egyességet joghatályától nem fosztja meg az a körülmény, hogy a házasság a nő hibájából annak vétkessé való nyilvánítása mellett bontatott fel. Ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános gazdasági megélhetési viszonyokban, vagy mindkettőben utóbb olyan változások állottak be, amelyeket felek a szerződés megkötésekor előre nem láthattak és amelyeknek következtében a szerződésileg megállapított tartásdíj összege utóbb elégtelennek bizonyult: a tartásra jogosultat nem lehet elzárni attól, hogy tartásdijának megfelelő felemelése iránt a tartásdíj fizetésére kötelezett alperessel szemben a Pp. 413. §-ában foglaltak alapján keresetileg felléphessen. (K. 1923. ápr. 10. P. III. 4209/922.) 249. 1894: XXXI. t.-c. 94. §. Névviselés. A H. T. 94. §-a 1. bekezdésének abból az intézkedéséből, hogy ,,az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti", következik, hogy amennyiben a bontóperben a nő vétkessége megállapítást nyer — amint az alperessel szemben meg is történt — a nő férje nevét már a törvény rendelkezésénél fogva nem viselheti, igy annak itéletileg leendő külön kimondására, hogy a nő volt férje nevének viselésétől eltiltatik, szükség nincs, amennyiben pedig a törvény tilalma dacára alperes volt férje nevét mégis használja, ennek megszüntetése vagy megtorlása végett a netán szükséges eljárás polgári bírói eljárás alá nem tartozik. (K. 1916. szept. 20. Rp. III. 4101/1916. sz.) A házasság joghatásai. 250. Bsz. 22. §. Lakás megválasztása. 409. sz. A házassági együttélés és a közös lakás helyének megválasztása a férjnek, mint a család fejének jogköréhez tartozik és ez a joga csak anynyiban van korlátozva, hogy gyakorlásánál feleségének tanácsait és ellenvetéseit figyelembe kell vennie. Pusztán az a tény, hogy a felek abban egyeztek meg, hogy bizonyos helyen fognak állandóan együtt lakni, a férjet nem foszthatja meg az őt megillető jogkörben rejlő attól a jogától sem, hogy az együttélés és a közös lakás helyét utóbb a feleségével létesült megegyezéstől eltérően válassza meg, ha ezt a változott viszonyokra való tekintettel szükségesnek látja. És a