Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

158 hogy idegen nővel közösüljön, s aki a nyújtott alkalmat fel is használta. (K. 1916. febr. 22. Rp. III. 9094 915.) 241. 1894: XXXI. t.-c. 83. §. A kir. Kúriának állandó gyakorlata a H. T. 83. §-ának alkalmazásában az erőhatalom fogalma alá eső akadálynak minősiti azt a körülményt is, hogy felperes a kereset meginditásában az által volt gátolva, mikép igazolt szegénységénél fogva pártfogó ügyvéd kirendelésének kérelmezésére volt utalva. Ebben az esetben a pártfogó ügyvéd kirendelésének, illetve a szegénységi bizonyitvány kiállításának kérelmezésétől a pártfogó ügyvéd kirendeléséről szóló határozat vételéig terjedő időköz alatt a hat hónapi határidő folyása szünetel, feltéve; hogy az emiitett kérelem előterjesztéséig a hat hónap még nem telt el. (K. 1921. ápr. 5. P. III. 209/1921. sz.) 242. Í894: XXXI. t.-c. 85. §. A Ht. 85. §-ának harmadik bekezdése szerint az alperes a felperes vétkesnek nyilvánítására irányuló kérelmet oly bontó okra is alapithatja, amelyre nézve kereseti joga megbocsátás vagy időmúlás miatt már megszűnt akkor, amikor alperes kérelmét előterjesztette, de fennállott a felperes által érvényesített ama bontó ok keletkezésekor, amely a házasság felbontásának alapjául szolgált. A Ht. 85. §-a harmadik bekezdésének alkalmazhatósága tehát ahhoz a megszorító előfeltételhez van kötve, hogy a felperesnek vétkes cselekedete per utján önálló bontó okként legyen érvényesíthető akkor, amikor az alperessel szemben az a bontó ok keletkezett, amely a felperes keresete folytán a házasság felbontásának alapjául szolgált. (E. H. 1918. évi jul. hó 1-én. P. III. 2058 1918. sz.) 243. 1894: XXXI. t.-c. 89. §. 420. sz. A Ht. 89. §-ának rendelkezéséből következik, hogy csak a nem vétkes házastárs jogosult az adott ajándékot visszakövetelni; abban az esetben tehát, ha a bontó perben mind a két házastárs vétkesnek nyilváníttatott, az ajándékozások megállanak s azoknak a hatálytalanítását egyik fél sem követelheti. (E. H. 1915. évi június hó 17-én. Rp. VII. 233/1915. szám.) 244. 1894: XXXI. t.-c. 90. §. Végleges nőtartás. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a nő végleges nőtartásí igényét külön perben érvényesítheti, ha abbeli igényét a házassági bontóperben kifejezetten fenntartotta. (K. 1917. május 29. P. III. 1382/1917. sz.) 245. 1894: XXXI. t.-c. 90. §. 411. sz. A végleges nőtartáshoz való jog a házassági kötelékből eredő jog, amelynek hatása a házasság felbontásakor nyilvánul, mivel a házasság felbontásakor válik egyidejűleg érvényesíthetővé. A végleges nőtartás jogi természetében rejlik, hogy — annál a szoros össze-