Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

155. Házassági jog. 231. 1894: XXXI. t.-c. 2. §. Eljegyzés. Az eljegyzés felbontásakor a jegyes javára tartásdíj kikötése a házasságkötés szabadságának jogelvébe ütközik. K. A kereset szerint az alperes, aki a felperessel előzőleg szerelmi viszonyt folytatott, sőt azt feleségül meg is kérte, utóbb azonban ezt a viszonyt egyoldalulag megszakította — az 1919. december havában arra kötelezte magát, hogy mig a felperest feleségül veheti, vagy mig az alperes máshoz férjhez nem megy, addig is az alperes a felperest havi 1000 K-val fogja segélyezni. Alperes azonban ebbeli kötelezettségének csak az 1919. évi december havában 1000 K, 1920. évi január havában pedig 250 K. erejéig tevén eleget, a felperes őt, a kereset inditásáig már lejárt és ezután már lejárandó részleteknek megfizetésére kérte kötelezni. Kétségtelen, hogy a fentebb kiemelt tényállásokból az, hogy a felek közt az alperes magatartása következtében megszűnt jegyességből kifolyóan keletkezett az a szerződés, amelynek alapján felperes az alperest havi 1000 K. segélyeknek, helyesebben tartási díjnak megfizetésére kötelezni kérte. Az ilykép létrejött szerződés azonban semmis azért, mert a kikötött és fizetni kötelezett tartásdíjnak nyilvánvaló célja az, hogy az alperest akár előbb, akár utóbb, de a házasság megkötésére késztesse. Már pedig az ily célzatú szerződés nyilvánvalóan a házasságkötés szabadságának jogelvébe ütközik s épen ezért lévén semmis, bírói jogsegélyben nem részesíthető. (1921. jun. 27. III, 1293.) 232. 1894: XXXI. t.-c. 3. §. Az eljegyzéstszegő vőlegény marasztalható az ismételt látogatásai során kapott ellátás költségében, amennyiben az a szokásos vendéglátás fogalmát meghaladja. Amennyiben a jegyes vőlegénye kivánsága folytán hagyta ott valamely alkalmazását, illetve nem foglalta el a már neki biztosított valamely állást, az ennek folytán elmaradt kereset erejéig jogosan követelhet kártérítést. (K. 1922. február 1. P. III. 2.950 1921. sz.) 233. 1894: XXXI. t.-c. 3. §. A jegyességnek jogos ok nélkül való felbontása az 1894: XXXI. t.-c. 3. §-ában megállapított mértéken túlmenő kártérítésre akkor kötelez, ha a jogosulatlan felbontás vagyoni kárt tényleg okozott. Ellenben a jövőben bekö-