Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
140 hogy a magyar állam és a magyar nemzet becsületét csorbitsák és hitelét sértsék. — Ezzel vádolták és az alsóbiróságok emiatt Ítélték el a vádlottat. A tettazonosságnak e keretén kivül áll az a körülmény, hogy a vádlottnak elterjesztett adatait a külföldön élő ellenségeink azután túlzó, ferdítő, hamisan színező sajtóközleményekbe foglalva ártottak államunknak és nemzetünknek. Ez súlyosbítja a vádlott alanyi bűnössége fokát, de a vádbeli bűncselekmény tényálladékához szorosan nem tartozik, tehát a magyar sajtótörvénnyel való kapcsolatba hozatala ebből az okból is önkényes és a vádlott bűnösségének elbírálásánál jogi hatása nem lehet. (1922. évi december 12-én. — B. I. 6763/922. Bjt. LXXV. 51.) 217. 1921:111. t.-c. 7. §. A 7. §. szerinti magyar állam és nemzet megbecsülése elleni vétségét nemcsak megtörténtnek állított valótlan tények állításával vagy híresztelésével lehet elkövetni, hanem olyanokkal is, amelyek mint a jövő eseményei elképzelhetők, habár azok csak az állító vagy terjesztő elképzelései, vágyának, reményének tárgyai is. — Megvalósítja a bűncselekményt a nyilatkozat, mely szerint újból bejönnek a románok, s az ország egy részét elfoglalják. (K. 1924. évi február hó 12. napján. B. I. 7.531/923. Bjt. LXXVI. 77.) 218. Áv. 8. §. A magyar állam és nemzet megbecsülése elleni vétséget valósítja meg a következő nyilatkozat: „zsivány országban élünk". (K. 1924. évi február hó 12-én. — B. I. 7.427 923. Bjt. LXXVI. 77.) A bűnvádi perrendtartás. (1896: XXXIII. tc.) 219. Bp. 385. §. 2. p. Btk. 94. §. Az Ítélet hozásáig kiállott előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság beszámításának vagy be nem számításának kérdésében az ítélet ellen a Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján semmiségi panasznak van helye, kivéve e perorvoslat köréből a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a beszámított időtartam mértékét, amely miatt semmiségi panasz nem használható. (K. 1921. ápr. 11—29. 8. sz. b- )°úeéYs- dtv.) A Bp. perorvoslati rendszere szerint semmisségi panasznak csupán törvényben vagy törvényerejű rendeletekben meghatározott semmisségi ok miatt van helye. Minthogy pedig nincs olyan törvényes rendelkezés, mely az előzetes letartóztatásnak és vizsgálati fogságnak, vagy az ítélethozatal előtt más címen kiállott fogvatartásnak a kiszabott büntetésbe való beszámítására vonatkozóan külön semmiségi okot állapitana meg, ennélfogva a vitás kérdés megoldásánál első sorban az döntendő el, hogy a büntető ítéletnek a kiállott fogvatartás beszámítására avagy be nem számítására vonatkozó ren-