Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

118 bűnvádi eljárást kizáró ok a íent kifejtettek értelmében fenn nem forog. (1920. évi november hó 16-án. B. I. 3515/920. Bjt. LXXIII. kötet 35. lap.) 201. St. 44. §. 53. §. A hatósági tárgyalások és iratok hiv szellemben és igazán közlése, mint a büntethetőség negativ előfeltétele. A hirlapiró az országgyűlés nyilvános tárgyalásán elhangzott beszédeket alcimekre osztva közölheti; ha azonban alcimül olyan kifejezést használ, amely a közölt beszédben nem fordult elő; a közlés nem hiv szellemben történt. K. Védőnek a valóság bizonyításnak el nem rendelése, helyesebben a bizonyitás kiegészítés el nem rendelése miatt bejelentett semmisségi panasza tárgytalan, mert a mai fellebbviteli tárgyaláson ismételt indítványára, kérelmének hely adatott, s a bizonyitáskiegészités foganatosíttatott. Tévedett az elsőbiróság, mikor védőnek indítványát elutasította. A védelem ugyanis nem azt kívánta bizonyítani, hogy a cikkben foglalt tényállítások a valóságnak megfelelnek, hanem hogy a közlés hiv szellemben, igazán történt. E bizonyitás a Stv. 53. §. szerint korlátozásnak alávetve nincs, amennyiben e §. csak a valódiság bizonyítását köti bizonyos feltételekhez. Ezekre való figyelemmel rendelte el a kir. ítélőtábla a bizonyitás kiegészítését. Érdemben: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást, í«z abban megjelölt bizonyítékoknál fogva szintén valónak fogadta el. E tényállás alapulvétele mellett pedig ugy találta, hogy vádlott bűnössége helyesen állapíttatott meg. Kétségtelen, hogy a hirlapiró az országgyűlés nyilvános tárgyalásán elhangzott beszédeket alcimekre oszthatja, hisz a közlésnek nem kell szószerint valónak lenni, de értelmének sem betoldások, sem színezések által nem szabad mást jelenteni, mint ami a tárgyaláson előfordult. Minthogy azonban vádlott alcimül oly kifejezést használ, amely a közölt beszédben elő nem fordul, így a közlés nem hiv szellemben történt, igy a Stv. 44. §. nem forog fenn. Törvényszerű vádlott cselekményének a minősítése is, mert a vesszőfuttatás kifejezés megaláztatást jelent, igy a főmagánvádlóról állított azon tény, hogy az kénytelen volt megalázkodni, nyilván alkalmas arra, hogy őt közmegvetésnek tegye ki. (1924. január 15. — 116. B. 12.069/9. 1923. B. J. T. LXXVI. k 69. 1.J 202. Ppé. 96. §. Hatósági írat közlésének tilalma. (1912: LIV. t.-c. 96. §.) A Ppé. 96. §-ában meghatározott bűncselekménynek nem tényálladékí eleme az, hogy a hatósági irat forma szerint és a maga teljességében közöltessék; elég ha a hiradásból kitűnik, hogy hatósági irat tartalmáról van szó. (K. 1917. május 15. B. III. 1996. Bdt. XI. 151.)