Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

97 tározta. Ha a kényszer folytán a sértett elhatározása bekövetkezett volna, a zsarolás befejezettnek volt volna tekintendő, bár a vádlott jogtalan vagyoni hasznot el sem ért volna; mert ez a jogtalan vagyoni haszon csak célzata a kényszerítés elkövetési cselekményének s ennek teljességéhez, befejezettségéhez a célzatnak tényleges elérése a törvény szerint nem szükséges. (1922. évi április hó 19. napján. — B. I. 783/922. Bjt. LXXIV. 205.) 166. 350. §. Zsarolás, ha a pincér a kávéházat látogató sértettnek kabátját és kalapját állítólagos — de a sértett által részben el nem ismert — követelés fedezése céljára visszatartja, minek következtében a sértett a kávéházból kabát és kalap nélkül távozni kényszerült. (K. 1917. okt. 16. B. III. 2917. sz. Bdt. XI. 256.) 167. 350. §. 625. sz. A proletárdiktatúra idején az úgynevezett tanácsköztársaság nevében eljáró egyéneknek a tanácskormány vagy szervei vagy közegei által kiadott rendelkezésekre való utalással történt parancsoló, követelő fellépése — amennyiben e fellépés a Btk. 350. §-a által védett jogok sérelmével iárna és az eljáró egyén szándéka a zsarolási célzatot is átfoglalja — a tettes külön erőszaka, fenyegetése nélkül is kimentheti a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás tényálladékához tartozó erőszak, vagy fenyegetés fogalmát. (K. 6. sz. b. jogegys. dtv.). 168. 353. §. 2. p. 626. sz. Az úgynevezett tanácsköztársaság közegei által a proletárdiktatúra idejében a tanácsköztársaság uralmi fényéből származtatott hatalmi körükben véghezvitt zsarolásokat a Btk. 353. §-ának 2. pontja szerint nem lehet minősíteni. (K. 7. p. b. jogegys. dtv.) 169. 353. §. Fenyegetés fogalma. K. A minősitésbeli vitás kérdés az, hogy az a valónak elfogadott tény, amely szerint a vádlott, mint az ellenséges megszálló román haderő tisztje 6—8 főnyi fegyveres katonából álló járőrrel a sértetteknél megjelenve, s egy esetben a sértettet letartóztatással is fenyegetve, a sértetteket értékes ingóik elvitelének tűrésére kényszerítette, kimeríti a Bp. 353. §-ának 1. pontjában körülirt minősítő körülményeket vagy nem? A kir. Kúria a vitás kérdést igenlegesen döntötte el, mert a gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés nemcsak ily tartalmú nyilatkozatokkal, hanem a fenyegetés tartalmát megvalósítani alkalmas konkrét tényekkel, szándékosan ilyen célból teremtett helyzetekkel szó nélkül is kifejezhető. Az igy élő erőként a sértett elhatározására ható fenyegetés foka, súlya, veszélyessége pedig mindig a szemben álló felek személyi sajátságainak és erőviszonyainak, nemkülönben a sértett elhatározását befolyásoló kisérő körülményeknek kellő mérlegelésével állapítandó meg. E keretben tekintve és értékelve a föntemlitett tényt, jogilag telje-