Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Illeíékdijjegyzék. 87 azt rendeli, hogy a kérelmet csakis egy hatóságnál, a fojelzalog bíróságánál lehet előterjeszteni. Kb. 14558/910. P. sz. V. o.: a közigazg. bírósági pénzügyi 9. sz. döntvénynyel (Gl. L. 698; Gr. V. 602. és Gl. X. 460. 1.) 158. a) A felszámolási viszonynak a czégjegyzékben rálő kitüntetését kérő beadvány nem esik az illetéki dijjegyzék 13. tételének IV. 16. a) pontjában megszabott illeték alá. b) Az a körülmény, hogy a beadványban több felszámolónak a bejegyzését kérik, nem törvényes ok arra, hogy az illetéki dijjegyzék 13. tételének IV. 16. e) pontjában meghatározott illeték többszörösen követeltessék. (27.343/1909. P. szám.) V. ö.: fentebb 7448/910. P. sz. határozatfal. Kb. 14.400/908. (Gr. XVI. 70. 1.); Kb. 5516/902. (Gr. V. 603. 1. és Gr. X. 459. 1,) 157. A sommás per tárgyalásán előterjesztett és a tárgyalási jegyzőkönyvbe fölvett viszonkereseti kérelemtől az 1894. évi XXVI. törvény 2. §-a alapján beadányi illetéket követelni nem lehet. Kb.: A kérdéses sommás perben a tárgyaláson az alperes által előterjesztett viszonkereseti kérelem a tárgyalás egyik mozzanatát képezi, s mint ilyen után beadványi bélyegilleték, de sőt II. példányi és felzeti bélyeg — az illetéki díjjegyzéknek sem 13., sem 52. tétele alapján nem követelhető. De az 1894. évi XXVI. törvényezikk 2. §-a értelmében sem követelhető illeték ezen a czimen, mert a sommás tárgyaláson előterjesztett beszámítási kérelem vagy viszontkereseti kérelem szorosan véve az alperesi védekezés keretébe eső olyan előterjesztés, mely nyilvánvalóan a contradictorius eljárásból folyik s igy külön illeték alá eső perbeli nyilatkozatnak vagy kérelemnek nem tekinthető és pedig annál kevésbbé, mivel az idézett 1894. évi XXVI. törvényezikk 2. §-ának határozmánya csak az olyan kérelmekre vonatkozik, amelyek írásban előterjesztve külön bélyegilleték alá esnének, már pedig sommás eljárásban megtartott szóbeli tárgyaláson viszonkeresetet írásban előterjeszteni egyáltalában nem lehet, hanem csakis élőszóval a tárgyaláson s az ezt is tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvön a megfelelő ivbélyeg rovandó csak le. Kb. 10613/910. P sz. lásd fentel-b 19582/910. P. sz. határozatot. 24. tétel. 158. Ha ingatlan és ingó dolgok nem csupán ingatlanért, hanem ezen felül még készpénzért is ruháztatnak át, az ingó dolgok értékétől nem 4-3% csereilletéket, hanem csak III. fokozatú okirati illetéket lehet követelni. (22052/1910. P. szám.)