Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Végrehajtási ügyben. 77 birája, mint iparhatósághoz nyújtotta be; ebben felmerült karának részletezését a fentiek szerint adta elő, ezenfelül kerté panaszlottat kihágás miatt is megbüntetni. r A főszolgabíró megkeresésére a kerületi munkasbiztosito pénztár azt jelentette, hogy G. I. gépkezelő a fizetés kitüntetésével szabályszerűen be volt jelentve és kijelentve ezért K. M. J. megbüntetését nem kérte. A főszolgabíró ez alapon a kihágási eljárás megindítását mellőzte G. I. panaszost pedig, mert mint gépkezelő nem tekinthető iparossegédnek s így az ipartörvény szerint el nem bírálható, kártérítési követelásével polgári perre utasította. Panaszos felfolyamodása következtében a vármegye alispánja a főszolgabíró végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyta, mert felebbező nem is állítja, hogy volt munkaadója a legtágabb értelemben véve is iparosnak volna tekinthető. Panaszos az ügynek a hatásköri bírósághoz való felterjesztését kérte és a főszolgabíró a felterjesztést elrendelte, egyidejűleg előbbi végzésének indokait azzal egészítette ki, hogy a panaszos az 1884. évi XVII. t.-cz. 99. szakaszában előirt munkakönyvvel nem birt, hanem az egyezmény szerint közte és a panaszlott közt a kötelmi jog körébe vágó magánjogi szerződéses viszony állott fenn. A hatásköri bíróság a szóban levő esetben a rendes bíróság hatáskörét állapította meg a következő okokból: A tényállásból kitetszőleg a G. I. géplakatos részéről érvényesíteni kivánt követelés alapja az, hogy volt munkaadója az 1907. évi XIX. t.-cz. 3. §-ának ellenére őt baleset ellen nem biztosította. A követelés tárgya pedig az őt ért baleset következtében szenvedett vagyoni hátrány, illetve kár. Ily kárkövetelós elbírálása azonban, tekintet nélkül arra, hogy a felszámított kár egyik tétele fizetés, akkor is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha a panaszosnak K. M. I. cséplőgéptulajdonosnál volt alkalmazása iparossegédi alkalmazásnak volna minősíthető. Mert az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. szakasza az iparosok és segédek közt a munkaviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkozó vitás kérdéseket utalja az iparhatóság elé, a jelen esetben pedig nem ily alapon igényelt kár követelésről van szó. 53/911. Hb. sz. Végrehajtási ügyben. 122. Ha az apa hitelezői nem a kiskorú ingatlanának jövedelemfeleslegére, hanem az apára öröklés cimén szállott haszonélvezeti jövedelemre intéznek foglalást, a zárgondnok kirendelése nem a gyámhatoságnak,