Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

A közigazgatás egyéb köreibe vágó miniszteri hatá- 65 rozatok. után szerzik meg. (A cs. és kir. közös hadügyminiszter 1910. évi 10,856/9. sz. határozata.) 88. A kétes illetőségi állitáskötelesek csak abban az esetben veendők fel azon kSzség Összeírási és áílitási lajstromába, mely szüleik állandó tartózkodási helyének megfelel, ha maguknak az állitásköteleseknek állandó tartózkodási helyük meg nem állapitható. (A H. M. 1910. évi 10,373. sz. határozata.) 89. Azok az állitáskötelesek, kik felülvizsgálatra rendeltetnek, de a következő év fősorozási idejéig önhibájukon kivül nem vezettettek elő, már nem a felülvizsgáló, hanem a sorozóbizottság elé vezetendők és besoroztatásuk esetén nem a felülvizsgálatra rendelés évének, hanem azon évi fősorozásnak megfelelő korosztály szerint kezelendők, melyben tényleg elővezettettek. (A H. M. 1909. évi 109,006. számú határozata.) 90. A védtörvényi utasitás II. rész 4. §. 2. pontja értelmében a rendes ujonczoknak tényleges szolgálatra való bevonulása nemcsak tanulmányuk folytatása, hanem más különös méltánylást érdemlő esetben is elhalasztható. (A H. M. 1909. évi 100,371. számú határozata.) 91. A védtörvényi utasitás I. rész 18. §-ának 3. pontja alatt foglalt rendelkezés kétes illetőség esetében tekintet nélkül az illető állitásköteles magyar vagy osztrák állampolgárságára, mindenkor alkalmazandó. (A H. M. 1899. évi 1068. sz. határozata.) 92. A m. kir. igazságügyminiszter által 1906. évi 20.000. sz. a. kelt rendelettel kiadott Házassági Utasitás 17. §. 4. pontjában és a védtörvényi utasitás I. rész 87. §-a 6. pontjának második bekezdése alatt emiitett 18%mintáju „Szolgálatkötelezettség alól való mentesitő igazolvány" a járási tisztviselő által csak akkor állitandó ki, ha a házasuló fegyverképtelennek osztályoztatott. A sorozójárási tisztviselők ugyan a védtörvényi utasitás III. (hadseregi) része 13. §-ának első bekezdése értelmében a nem tényleges állományn legénységet is kötelesek nyilvántartani s igy módjukban állana a jelzett legénységi kategóriába tartozó házasulandóknak védkötelezettségi viszonyairól is tájékozást szerezni; még sem méltányos ily esetben a járási tisztviselőket ujabb teendőkkel terhelni, mert az érdekelt felek a birtokukban levő katonai (honvéd) okmányaikkal az anyakönyvvezetőket eléggé tájékoztathatják. Amennyiben valamely tartalékos az emiitett okmányokat Döntvénytár 1911. 5