Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

í>2 1899 : XV. t.-cz. azok bebizonyítása esetén az érvénytelenségi ok megállapítható volna, részint pedig azért, mert kérvényezők a törvény 3. §-ának a felhozott érvénytelenségi oknak megfelelő pontjaira kérvényükben több esetben nem hivatkoztak. A kérvény ekként hiányzó kellékeit kérvényezők a 3. §. egyes pontjainak utólagos felhívásával a kérvény több helyén felhívott 11/c. pontnak 10. pontra kiigazításával és egyes tényállások kiegészítésével a szóbeli tárgyaláson pótolni megkísérelték ugyan, minthogy azonban a kérvény ilyen utólagos kiegészítésének a törvény 31. és 70. §-ai szerint helye nincs, a kir. Curia a választást védők által is kifogásolt ezeknek a kiigazításoknak, illetve kiegészítéseknek figyelmen kívül hagyásával a kérvényt eredeti alakjának és tartalmának alapul vételével vizsgálta meg és bírálta el. A képviselő által tett Ígéretnek a 3. §. 2. pontjában foglalt fogalom meghatározás szerint olyannak kell lenni, amely a szükséges czélzat kifejezése mellett pénz, pénzérték, vagy más előny adására, vagy igérésére vonatkozik, abból pedig, hogy a törvény a megvesztegetés eszközét képező előny átadásához és az arra vonatkozó ígérethez egyenlő jogi konsequentiákat füz, önként következik az is, bogy az igéret kell, hogy olyan előnyre vonatkozzék, amelyre vonatkozólag az igéret megvalósítását a megvesztegetni kivánt választó maga is lehetségesnek tartja. A kérvény II. 2. alatti részében azt adják elő kérvényezők mint ugyancsak a 3. §. 2. pontja alá eső feltétlen érvénytelenségi esetet, hogy Muslay Gyula Kismaroson 1910. évi május 11-én a bíró által a községházához összehívott összes választópolgároknak azt az ünnepélyes ígéretet tette, hogyha azok reá fogják adni szavazataikat, akkor a kincstár le fog mondani a közte és a község lakosai között már vitássá, sőt peressé vált 20—22 hold területű növedék utján keletkezett sziget tulajdonjogáról az érdekelt egyének javára s a választás előtt néhány nappal az ismét összehívott választók előtt állítólag fel is mutatott egy levelet, amelyet állítása szerint ebben az ügyben Kazy József földmivelésügyi államtitkár intézett hozzá, arról biztosítván abban a kismarosi érdekelteket, hogy a kormány Muslay Gyula kérelmére a sziget tulajdonjogáról való lemondását rövid idő alatt a bírósághoz be fogja jelenteni. Ezen tényelőadás szerint, amely határozatlan is annyiban, amennyiben a kérdéses sziget tulajdonjoga iránt állítólag folyamatban levő, de közelebbről meg nem jelölt perben érdekelt községi lakósok megnevezve nincsenek: mert kérvényezők az összes választókról beszélnek s csak azokat a választókat nevezik meg, akik tényleg Muslayra szavaztak. Muslay Gyula nem is a maga nevében, hanem minden meghatalmazási viszony érintése nélkül egyenesen a magyar kir. kincstár nevében tett ígéretet egy per alatt álló ingatlan tulajdonjogának átengedése tekintetében.