Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

256 Kötelmi jog. nem felperes hívta fel; már pedig ez a körülmény a felperes kiérdemelt munkadíjának megállapításánál súlyosan esnék latba, ha az felperes javára megállapítható volna, ámde annak ellenkezője nyert megállapítást. Nincs súlya alperes ama védekezésének, hogy nem felperes működése eredményezte, hogy a részvénytársaság a szász erdőségeket árverésen megvette, mert hiszen felperes keresete voltaképen nem ezen alapszik, hanem az ő eljárásának díjazását igényli felperes, ami pedig független attól, hogy a vétel létrejötte neki köszönhető; a felperesnek a megbízás keretén belül végzett eljárásai és működései alperes által dijazandók lévén. Az az alperesi vitatás is meddő, hogy nem is ő, hanem a részvénytársaság vette meg az erdőket, mert a megbízást az A) alatti szerint a kifejtett felperesi eljárásokra és működésre az alperesi czég adta felperesnek, azokért tehát mint megbízó az alperes felelős; különben is beismerte alperes, hogy a részvénytársaságot ő alapította s igy nyilvánvaló, hogy az ezáltal eszközölt vétel mögött voltaképen alperes állott, tehát alperes a felelősség alul nem szabadulhat. Alperest tehát 10.000 K tőke s járulékai megfizetésére kötelezni, felperest ellenben ezen felüli követelésével elutasítani kellett. A budapesti kir. tábla: A felperest keresetével egészben elutasítja. Indokok: stb. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért, mert a felperes részéről az alperes érdekében kifejtett tevékenység sem az ügyvédi rendtartás rendelkezéseibe nem ütközik, sem az ügyvédi hivatással nem összeférhetetlen. Mivel pedig a kir. Curia is arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes az erdővétel körül, még pedig a K. L. T.-nak küldött emlékirattal okozati kapcsolatban, az alperes czég írásbeli és szóbeli megbízásából járt el, sőt a peres felek olasz-magyar erdőipari részvénytársaság megalapítását is tárgyalásaik körébe vontá; mivel az ügyvéd az általa kifejtett tevékenységért megbízóitól jutalomdijat követelhet; mivel a szóban forgó ügy természete nem olyan, hogy az ügyvédnek abban érvényesített munkássága csakis a valóságban kifejtett tevékenység időbeli tartama és külső megnyilatkozása szempontjából tételenkint külön-külön lenne megbecsülhető, hanem az értékessége szempontjából a tervbe vett czélnak s az ügy jelentőségének egész terjedelmében kell a megítélés tárgyává tenni; mivel ilyen körülmények közt laelyesen járt el az elsőbiróság, midőn a felperes követelését egy átalányösszegben szabta meg; mivel az elsőbiróság megállapította dijat a kir. Curia