Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

252 Kötelmi jog. az alperes férjének szolgáltatta ki s ezt az elszámolást az alperes utólag jóváhagyta. De alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezésí biróság, anyagi jogszabályt sértett, amikor eltekintett attól, hogy a házastársak közötti jogügyletek érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, holott pedig az alperes férje, G. Gy. a kölcsönbeli 7000 K-ból neki kiszolgáltatott 1300 korona és 301 koroDa 40 fillér felvételére az alperestől közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazással nem bírt; mert kétségtelen ugyan, hogy az 1886. évi VII. t.-czikk 23. §-a szerint a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kivántatik a házastársak között kiállított általános meghatalmazásoknál és kölcsönfelvételre szóló különös meghatalmazásoknál, de a felebbezésí biróság tényállásként megállapította, hogy az alperes utólag késznek nyilatkozott a kereseti kölcsönkövetelés rendezésére és annak más olcsóbb kölcsönből való kielégítésére és belenyugodott férjének abba az eljárásába, amely szerint ez a neki kiűzetett összegeket a felperestől felvette, ez a hitelezővel szemben kijelentett utólagos belenyugvás pedig a meghatalmazást és annak közjegyzői okiratba foglalását pótolja. Ami pedig a felperesnek azt az eljárását illeti, hogy a kölcsönösszegből az osztrák-magyar első általános tisztviselőegylet p—i takarék- és előlegtársulat bekebelezett követelésének kifizetésére fordított és az alperes részéről valódinak elismert 2894 K 50 f-en felül a W. L. bekebelezett követelésének kifizetésére 1000 K-t és a Minorita-szerzet bekebelezett követelésének kifizetésére 1248 K-át ezeknek a hitelezőknek fizetett ki, e részben a felebbezésí biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy ezeket a fizetéseket az alperes terhére jogérvényeseknek mondotta ki és ennek következtében az alperest a kölcsönből azokra fordított 1000 K és 1248 K megfizetésére kötelezte; mert az elsőbiróságnál beszerzett telekkönyvi iratok közt levő 2224/908. sz. kérvény mellett fekvő és az alperes részéről valódiságára nézve tüzetesen kétségbe sem vont ügyvédi megbízás szerint az alperes adott meghatalmazást dr. R. I. ügyvédnek arra, hogy az alperes nevében a zálogjognak 1000 K kölcsön erejéig W. L. hitelező javára bekebelezését kötelezvény alapján kérje és a felebbezésí biróság a meghatalmazáson levő aláírásnak az alperes kétségtelen más aláírásával való egybehasonlitása utján ínég is állapította az alperes aláírásának valódiságát; továbbá az alperes maga mutatta be az elsőbiróságnál 2/. alatt a M.-rend társháza javára 1200 K-ról kiállított eredeti kötelezvényt, amelyen levő alperesi aláírás valódiságát a felebbezésí biróság ugyancsak más kétségtelen aláírással való összehasonlítás alapján, hogy a most emiitett ügyvédi meghatalmazvány és kötelezvény az 1868: LIV, t.-czikk 167. §-ának megfelelően vannak kiál-