Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Szerzői jog. 239 — az 1884: XVI. t.-cz. 48. §-ának első bekezdése szerint — szerzői jog bitorlásának tényálladékát: éppen ugy nem állapithatja meg szerzői jog bitorlásának tényálladékát I. r. alperesnek az a a G) alatti zenemű szövegéül való felhasználást előkészítő) cselekménye sem, hogy őaflj alatti franczia nyelvű színműből a C) alatti magyar nyelvű operaszöveget készítette. Amennyiben pedig a C) alattit helyesen a H) alatti franczia nyelvű szinmü magyar nyelvű operaszöveggé való átdolgozásának tekintvén, felperes a szerzői jog bitorlásának az 1884: XVI. t.-cz. 48. §-ának második bekezdésébe ütköző vétségét látná fenforogni, elkövetve II. és III. r. alperesek részéről az által, hogy mint a m. kir. Operaháznak volt, illetőleg jelenlegi igazgatója, a C) alattit a zenekíséret nélkül, felperestől engedelmet nem szerezve, kiadták és árusították, I. r. alperes részéről pedig elkövetve az által, hogy I. r. alperes a m. kir. Operaházat, illetőleg annak igazgatóit a C) alattinak erre a kiadására „reábirta", annyiban az alább kifejtendök szerint egyrészről felperest kereseti jog sem illeti és másrészről saját ténybeli előadása is olyan, ami a szerzői jog bitorlásának az 1884. évi XVI. t.-cz. 48. §-ának második bekezdésébe ütköző vétséget éppen kizárja. Oka ennek az, hogy a 48. §. egész öszszefúggéséböl nyilvánvalóan a 48. §. második bekezdésében emiitett „szöveg szerzője1' alatt nem a 48. §, elején emiitett „irói műdnek, hanem csakis az ezen második bekezdés elején emiitett „szöveg"-nek szerzője, illetőleg a második bekezdés elején emiitett „szöveg" alatt nem a 48. §. első bekezdése elején emiitett „irói mű", hanem csupán a „természeténél fogva csakis a zeneszerzésre nézve jelentőséggel biró" szöveg (opera, oratórium stb. szövege) érthető. Nyilvánvaló a 48. §. második bekezdésének ez az értelme a következőkből stb. Alkalmazva már most az 1884: XVI. törvényezikk 48. §-a második bekezdésének itt kifejtett ezt a helyes értelmét a jelen perre felperes maga is felhozza, hogy a C) alatti szöveg a H), illetőleg a B) alatti irói művel szemben változtatásokat tartalmaz; és minthogy ezek a változtatások éppen a zeneszerzés szempontjából eszközöltettek s igy a C) alatti szöveg csakis a zeneszerzésre és illetőleg a G) alatti zenemű könnyebb megértésére nézve bír jelentőséggel (aminek megfelelően a C) alatti szöveg a czimlapon világosan „opera'-szövegnek neveztetik), különösen pedig, minthogy e változtatások egyike nem kisebb változtatás, mint az, hogy — szemben a tij és B) alatti prózában irt irói művel — aCJ alatti szöveg verses formában készíttetett el: annálfogva a C) alatti operaszöveg a 11 j és B) alatti irói művel szemben olyan szöveg, amelynek szerzője az, aki ezeket a zeneszerzés szempontjából szükségesnek mutatkozott eltéréseket eszközölte, azaz aki a H) alatti színműből (ennek a ü) alatti címlapján kifejezés is adatott) az opera szövegkönyvét készítette, vagyis az 1. r. alperes és igy . . . íelperest az