Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Szerzői jog. 233 a jelenségekből azt, hogy az ő szerzői és kiadói jogát alperesek megsértették, jóhiszemüleg jogosnak vélhette és igényét veszélyeztetve láthatta, a midőn pedig ennek biztositása végett í. r. alperes ellen zárlatot eszközöltetett, ily előzmények mellett nem tekinthető olyannak, mint aki nyilván valótlan, vagy megszűnt igényét kivánta zárlat által biztosítani; mihez képest I. r. alperes a zárlatból származó állítólagos kárának megtéritése iránt az 1881: LX. t.-cz. 244. és 236. §-ai alapján támasztott viszonkeresetével az elsőbiróság által helyesen utasittatott el. C. 1910. deczember 20. 3338/910. VI. p. t. A szentírásban előforduló zsoltároknak gyűjteményes kiadása, habár aa egy előbbi gyűjteményes kiadással megegyezik is, nem esik a szerzői joj bitorlásának fagalma alá. C. 1984/904. (Gr. X. 128. 1.). 3. §. 334. I. A szerzői jog a szerződés átruházta terjedelemhen a kiadót illeti, a szerzői jogon ejtett sérelem tehát a kiadó szerzői jogát sérti, aki szerzői jogának megsértése miatt jogosult az 1884: XVI. t.-cz. 28. §-a alapján keresetet indítani. — II. Vizsgázók számára összeállított kérdések ős feleletek, ha a feleletekben a szerző művében megirt tanítások táratnak a tanulók elé: a szerzői jog bitorlását képezik akkor is, ha az utánzat a szerző egyetemi előadásai, vagy müvének korábbi kiadásai nyomán készült. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének a bitorlás megállapítására vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy megálapitva azt, hogy K. D. és K. D. azonos személy, kimondja, hogy a D) alatt csatolt „Társadalmi Gazdaságtan és Pénzügytan Gompendiuma kérdések és feleletekben alapvizsgázók és szigorlók számára, összeállította: Doctores" czimü müvet K. D. többszöröztette és helyezte forgalomba s ezáltal az 1884: XVI. t.-cz. 5., 19. §-ai alá eső bitorlás vétségét elkövette. Az ítéletnek az elkobzásról szóló rendelkezését helybenhagyja, mégis azzal a kiegészítéssel, hogy ennek foganatosítása végett a kijelölt bíróság csak a felperes kérelmére lesz megkeresendő. Indokok: Az 1884: XVI. t.-cz. 3. §-a értelmében a szerző joga szerződés által korlátlanul, akár korlátolva átruházható. Az 1875: XXXVII. t.-cz. 515. §-a szerint kiadói ügylet az a jogügylet, mely által valaki (a kiadó) kész irodalmi munka többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a szerzőtől vagy annak jogutódaitól kizárólagos jogot szerez. Minthogy pedig az 1884: XVI. t.-cz. 1. §-a szerint a szerzői jog tartalma épen abban áll, hogy az irói mü gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése kizáróan a szerzőt illeti, amennyiben a szerző ezt a jogát szerződéssel másra, adott esetben a kiadóra ruházza át, kétségtelen, hogy a szerzői jog a szerződés átruházta terjedelemben a kiadót illeti, a szerzői jogon ejtett sérelem a kiadó szerzői jogát sérti,