Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

228 Dologi jog. különösen a védnevük szerint megjelölt hét bányát is átadta és mindezeket a haszonbérlők átvették Ily körülmények közt jogilag mi akadálya sem volt annak, hogy még az esetben is, ha a 4. •/. alatti okiratban foglalt átadás és átvétel^ esetleg csak jelképes volt is, bérlök a bérlemény egész tárgyát tényleg szerződésszerű használatba vegyék s a bányatörvényeknek megfelelően kihasználják. A per érdemére mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy a védnevük szerint megjelölt s igy már adományozott hét bánya, vagy csak egy része egészben, vagy részben a természetben meghatározható nem volt, vagy hogy ezekben vasércz nem létezik; mert az A) alatti szerződés szerint kizárólag haszonbérlők voltak jogosultak az illető területen a vasérczet a bányatörvények korlátai közt kihasználni, jogosultak voltak az illető területen bárhol uj bányák nyithatását kieszközölni; következőleg a haszonbérlőknek jogukban és módjukban volt az, hogy az illető területen levő egész vasérczet a már adományozott illető bányákra való tekintet nélkül megfelelően kihasználják; és mert valamely területen található kőzeteknek bányászatilag kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir; az ilyen szerződésnél tehát, külön kikötés nélkül, ami jelenleg fenn nem forog, a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli. G. 1911. ápr. 19. 4427/910. II. p. t. 332. A pénzügyminisztériumnak mint legfőbb bányahatóságnak a bányatulajdonos kötelezettsége tekintetében a társládához való hozzájárulásra és ezen hozzájárulás mérvére nézve kelt határozata a biróság előtt itélt dolog erejével nem bir és a bányabiróságot sem a tényállás, sem a jogi álláspont tekintetében nem köti. A m. kir. Curia: a kir. Ítélőtábla Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes társpénztárnak E) alatt egyszerű, de az alperes által nem kifogásolt másolatban csatolt alapszabályai, nevezetesen a 8. §. d) pontja szerint, a társpénztár jövedelme áll egyebek közt a bányatulajdonos illetve a R. A. M. bányatársulat járulékaiból, a melyekre ez azon esetre és azon mértékig van kötelezve, a mennyiben a társpénztár rendes bevételei a rendes kiadásokat három egymást követő éven át nem fedezték. Habár az alpszabályok 2. §-ából kitetszőleg s az ált. bányatörvény 210. és köv. §-ai értelmében a bányatársláda tagjai közé a bányatulajdonos nem tartozik, kétségtelen, hogy az alapszabályok értelmében a bányatárspénztár jövedelmei közé tartozik a bányatulajdonos által teljesítendő járulmány is. Kétségtelen tehát az is, hogy az 1871. XXXI. t.-cz. 21. §-ának 9. p.-ja értelmében a bányatulajdonos hátralévő járulmányai fe-