Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

222 Dologi jog. fent kifejtettek értelmében helyt nem álló álláspontból kifolyólag azokat a ténykérdéseket, amelyek alperesek kártéritési felelőssé­gét, a helyesen figyelembe vett jogszabályok szerint befolyásolnák, mellőzte: és e miatt a döntő ténykörülményekre nézve a felül­vizsgálati biróságnak nem áll rendelkezésére olyan tényállás, amelyre a felülvizsgálati biróság döntését, az 1893: XVIII. t.-cz. 197. §-a értelmében fektethetné: a felebbezési biróság Ítéletére az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §-ának második bekezdését kellett alkal­mazni. A kereseti kérelemnek érdemleges elbirálása szempontjából tisztázandó lesz: hogy a zárlatot minő jogalapon, kinek kérel­mére s ki ellen és mikor rendelték el? hogy a sodronypálya­üzemnek ki volt a tulajdonosa, s a zárlat igazolására nézve meg­indított perben vagy egyébként alperesek melyikére nézve derült ki, hogy a baleset történtekor az üzem tulajdonosa volt? hogy má­sodrendű alperes gróf M. Á. üzleti tartozásait álvállalta-e? hogy a zárgondnoki kezelés mely időn át tartott s mi alapon szűnt meg? Hogy az elhalt Zs. J. melyik alperesi czégnek volt az alkal­mazottja? Hogy halálos sérüléseit minek következtében, kinek a hibájából, avagy az ipari üzemnek mely sajátosságára visszave­zethető okból szenvedett? Hogy a sodronypálya ipari üzeme mi­lyen természetű volt? Hogy felperes kártérítésre jogosultságának anyagjogi előfeltételei egyébként fennforognak-e, vagy sem? Kü­lönösen, hogy felperes fiának keresménye mily összegű volt? s elegendő volt-e arra, hogy magát és atyját is eltartsa, vagy leg­alább atyját eltartásában lényegesen segélyezze? Hogy felperes balesetet szenvedő fia részéről eltartásra szorult-e? Hogy tehát felperes kártéritési igényének jogosultsága és al­pereseknek kártéritési felelőssége meg legyen állapitható, a fe­lebbezési biróságnak a felsorolt kérdésekre nézve a tényállást meg kell állapítania, s természetesen meg kell állapítania a kártéritési jogot és kötelezettséget befolyásoló s a tárgyalás anyagából fel­merülő egyéb, valamint esetleg a kártérítés összegének megálla­pítására szükséges ténykörülményeket is, melyek nélkül az ügyet a felülvizsgálati biróság részéről elfoglalt jogi állásponton eldön­teni nem lehet. Marosvásárhelyi T. 1911. május 3. 88/911. sz. 326. Abban az esetben, amidőn a hitelező zálogjogát éréken át nem ke­bcleztette be és nemcsak jelen volt, amikor a tulajdonos az ingatlant tehermentesen eladta, hanem ő maga szabta meg a vételárat, anélkül, hogy a vevőt követelése és zálogjoghoz való igénye fennállásáról fel­világosította volna, noha tudta, hogy eladónak, aki a fia, ez ingatlanon kivül más vagyona nincs és zálogjogát csak a vételi szerződés megkö­tése után, de a tulajdonjog bekebelezése előtt kebeleztette be: a koráb-

Next

/
Thumbnails
Contents