Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

218 Dologi jog. E szerint az A) alatti okiratban foglalt az az ügylet, mely szerint E. E. akkori tartozására a 26 részvény fedezetül leköttetett, felperes és E. E. a 26 részvényről felperes hozzájárulása nélkül is hatályosan rendelkezhettek, tehát azokat más tartozás biztosítására fordithatták . . . Azt a kérdést, hogy a részvények a 2. alatti okiratban emiitett különféle tartozások közül első sorban egyiknek vagy másiknak fedezésére szolgálnak-e, az ügyletkötö felek, azaz E. E. és alperes szándéka alapján kell eldönteni, mert ebben a kérdésben az ő megegyezésük volt döntő. Alperesnek és E. E.-nek módja lett volna a 3. alatti okirat létrejöttekor abban megállapodni, hogy a 26 részvény a különféle tartozások közül első sorban melyiknek biztosítására szolgáljon. Lehetséges, hogy e kérdésben alperes érdeke az volt, hogy a részvények első sorban ama követelés biztosítására szolgáljanak, a mely felperes váltónyilatkozatával nem volt biztosítva. Viszont lehetséges, hogy E. E.-nek a felpereshez való jogviszonyára való tekintettel vagy egyéb okból az volt az érdeke, hogy a részvények épen ama tartozás biztosítására vonatkozzanak első sorban, a melyre felperes váltói kötelezettsége vonatkozott. Végül lehetséges az is, hogy alperes és E. E. közös érdeke az volt, hogy a részvények az összes különféle tartozási tételek biztosítására egyformán szolgáljanak. Ily körülmények közt, minthogy a 3. alatti okiratban alperes és E. E. ebben a tekintetben kifejezetten nem rendelkeztek és igy fel kell tenni, hogy a részvényeket mint fedezetet az összes különböző nemű tartozásokra egyformán akarták lekötni, ennélfogva a fedezet a különböző nemű tartozás arányában szolgált mindegyik tartozás biztosítására annyival inkább, mert nincs oly jogszabály, mely arra jogosítaná a hitelezőt, hogy több különböző követelésének együttes biztosítására adott ugyanazon zálogtárgy értékesítéséből befolyó összeget kifejezett megállapodás nélkül a biztosított követelés alapján egyetemlegesen kötelezettek valamelyikének hátrányára első sorban és kizárólag egyik vagy másik követelésének kielégítésére fordítsa, mert más kikötés hiányában az ily zálogtárgy minden megkülönböztetés nélkül egyaránt szolgál valamennyi követelés arányos biztosítására. Nem döntő, hogy E. E. tartozásának egy része tőzsdei játékügyletből eredt, mert az ily tartozást is hatályosan lehet záloggal biztosítani . . . Felperes nem tagadta, hogy alperes egész követelése a részvények eladásakor az eddigi járulékokkal a 7. alatti levél kelte napján, azaz 1907. évi június hó 4-én a levélbeli felszámítás szerint 5076 K-t tett ki. Ugyané napon felperesnek a kitöltetlenül átadott, a keresetben említett váltón alapuló tartozása a váltó öszszegéből és ha a váltó 1907. évi június hó 4. napja előtti lejárattal