Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

208 Dologi jog. 316. A hitbizományra való várományosi jogosultság megtámadására csak annak Tan kereseti joga, aki várományosi érdekeltségét igazolja. Ily perben a kereseti jog hivatalból vizsgálandó még akkor is, ha alperesek ez ellen kifogást nem tettek vagy attól elállottak. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint felpereseknek az iránt előterjesztett kereseti kérelme felett, hogy az E. grófi család idősb fraknói ágának a cs.-sz—i hitbizományban való várományosi joga megállapittassék, az érdemleges határozat hozatalát mellőzték, megváltoztatja s felpereseknek ezt a kereseti kérelmét a hitbizomány alapítására vonatkozó okiratok alapján a jelen perben érdemlegesen megbirálandónak kimondja s az alsóbirósági Ítéleteknek a többi kereseti kérelem felett rendelkező részét hatályon kivül helyezve, utasítja az elsőbiróságot, hogy a fent jelzett kereseti kérelem érdeme felett s azzal kapcsolatosan a többi kereseti kérelem tárgyában a perköltségre is kiterjedő uj Ítéletet hozzon. Indokok: Felperesek keresete annak a megállapítására is irányul, hogy a várományosi jog a cs.-sz—i hitbizományban az alapító gr. E. V. F. fiágának kihalta esetére, az alapító okiratok alapján az E. család idősb fraknói ágát s elsősorban a t.-g—i hitbizományt alapító gr. E. II. M. ágát illeti. Ez a kereseti kérelem mint önálló s a többi kereseti kérelemtől független kérelem, tekintettel arra, hogy az I. és III—VIII. r. felperesek az E. család idősb fraknói ágához tartoznak, akik mint ilyenek, águk várományosi jogának megállapítását, az azt el nem ismerő alperesekkel szemben, akik magukat a cs.-sz—i hitbizományt alapító gr. E. V. F. jogutódlásra hivatott leszármazóinak állítják és azt vitatják, hogy az emiitett hitbizományban való hitbizományi öröklésre kizárólag a fent nevezett alapitótól leszármazó fiutódok vannak hivatva, ebben a perben érdemlegesen megbírálható, mert az eme vitás kérdés által egymás irányában érdekelt felek felperesi és alperesi minőségben valamennyien perben állanak. De ez a kereseti kérelem ebben a perben annyival inkább és feltétlenül érdemlegesen meg is bírálandó, mert ennek eldöntésétől függ annak a megállapítása, hogy van-e felpereseknek kereseti joga arra nézve, hogy mondassék ki itéletileg, miszerint a cs.-sz—i hitbizományban az alpereseket általában s különösen az elsőrendű alperest a legközelebbi várományosi jog meg nem illeti. Ez a kereseti jog pedig annak daczára, hogy alperesek az 1910 január 24-én 4071. sz. a. beadott kérvényükben a felperesek kereseti joga ellen emelt kifogásukat elejtették, hivatalból vizsgálandó, mert az a kérdés, hogy illeti-e alpereseket várományosi jog, vagy sem, csak azoknak keresete folytán tehető érdemleges birói megbirálás tárgyává, akik a kérdéses hitbizományban ma-