Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

204 Dologi jog. 311. A volt földesúr a malomjogban, mint kisebb királyi haszonvételi jogban foglalt mindazokat a jogosítványokat, a melyek őt az adománylevél és a régibb törvények szerint az akkor létezett száraz és vízimalmok tekintetében megillették, ma is gyakorolhatja. Ez a joga azonban gőzerővel működő gőzmalmokra és az azokban űzött iparral kapcsolatos vámőrlésre, szemben az 1880 : XXXIV. t.-cz. rendelkezéseivel, magyarázat utján ki nem terjeszthető; mert a most idézett törvény alkotásakor megejtett képviselőházi szavazások rendjén nyilt kifejezést nyert az, hogy a földesúri malomjog alól kiveendő gőzmalmokra a vámőrlést tiltó rendszabály fel nem állitható. (0. 1911 febr. 8. 4366/910.) A malom rlegálejog használata után járó bér a jogosított fél részéről követelhető. C. 754/1886. (Gr. VIII. 814. e.) V. ö. még C. G. 117/904. (Gr. XI. 348. 1.), C. 3549/84; 7843/82; 7541/86; Pozsonyi T. G. 38/98. (Gl. I. 518—519. 1.). Egy, habár finomabb és többnemü liszt készitésére szánt vizimalom kér kisebb haszonvételt s igy földesúri jogot képez. C. 7847/82. (Gr. VIII. 816. e.). 312. A megváltott szőlők a volt jobbágyokat tulajdoni joggal illetvén: őket, hacsak az 1871: LIII. t.-czikk 85. §-a annak útját nem állja, a kőszénre vonatkozó s a tulajdonjogban benne foglalt jogosítványok is megilletik. Ha tehát az úrbéri egyezség a szőlőkre ki nem terjedt, hanem a kőszénhez való jogot a volt földesúr részére csak az úrbéri szántókra, erdőkre és legelőkre tartja fenn, a földesúrnak a szőlők alatt lévő kőszénre nincs joga. A telekkönyvi bejegyzés, "»agy a kőszénkutatási engedély nyerése és a kutatási és kiaknázási jogok haszonbérbe adása nem szolgálhat a földesúr kereseti jogának megállapítására. A kir. Curia: Az ideigl. törv. szab. VII. része 1. §-nak c) pontja az 1859 október báváig a földbirtokosok javára s mások kizárásával kiszabott kőszénbányanyithatási és feltárhatási időt akkép élesztette föl, hogy a törvényhozás másként rendelkezéséig a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszénkutatásra való engedély, annál kevésbbé bányászati adomány a bányahatóságok részéről senkinek sem adható; ugyanazon §, d) pontja pedig ott, ahol az úrbéri összesítésnek még helye van, a bármely földön felfedezendő kőszéntelepet a volt földesúri birtok tartozékának nyilvánította. Minthogy pedig a csatolt úrbéri iratok között levő úrbéri egyezség az 1864 szeptember 23-án, tehát az ideigl. törv. szab. keletkezése után jött létre, kétségtelen, hogy Gs. volt úrbéres községben közvetlenül az úrbéri egyezség megkötése előtt a jogi állapot az volt, hogy az abban az időben fennállott jogszabály szerint a kőszénhez való jog a volt földesurat, tehát felperest illette, még pedig ugy a volt földesúri, mint a volt úrbéres földeken. Az ideigl. törv. szabályoknak most ismertetett rendelkezései az általános bányatörvénynek a kőszén kutatására és a kőszénbánya-adományozásokra vonatkozó intézkedéseivel csak annyiban