Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)
Közös tulajdon. 195 tolt vázrajz szerint egy összefüggő birtoktestet képeznek, amelynek délnyugati részén az 1251. sz. betétben foglalt ház, délkeleti részén az 1252. sz. betétben foglalt ház lekszik. Felperes az ingatlanokra vonatkozó tulajdonközösségnek birói árverés utján való megszüntetését vette keresetbe, alperes pedig a kereset elutasitását kérte és az ingatlanoknak a 2. sz. alatti vázrajz szerint természetben való megosztása iránt viszonkeresetet támasztott. Minthogy pedig a tulajdonközösség megszüntetésére nézve jogszabály az, hogy a megosztás, amennyiben lehetséges, természetben eszközlen dő, ennélfogva a törvényszék elsősorban a természetben, másodsorban az árverés utján való megosztás lehetőségét vette vizsgálat és elbírálás alá. Erre vonatkozóan, minthogy a meghalleratott szakértőknek a törvényszék által is elfogadott egybehangzó véleménye szerint az ingatlanoknak a tulajdonjog aránya szerint természetben való megosztása, figyelemmel arra, mikép a közös telken az utcai vonalban két ház és melléképületek állanak, melyeknek értéke és a hozzájuk kibasitan^ó földterület a megosztás esetén való további használhatóságot kizárja, a fenforgó esetben kivihetetlennek mutatkozik; minthogy másrészt jogszabály az, hogy a tulajdonközösség megszüntetése a tulajdonostársak bármelyikének nyilvánvaló sérelmére nem szolgálhat és alkalmatlan időben nem történhetik; minthogy a jelen esetben a kiskorú alperesek illetőségét az édesanyjuk, özv. Sz. J.-né alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli és pedig, amint a perben nem vitás, az özvegyi joggal terhelt ingatlanrészt, jelesül az 1504/2. hrsz. házat az özvegy és gyermekei természetben is használják s a perben az árverés utján való megosztás ellen éppen azon az alapon tiltakoznak, mert a kérdéses ház használatára szükségük van; minthogy felperesek a tulajdon megosztását az özvegyi jog fenn nem tartása mellett kérelmezték, ezzel szemben pedig az alperesként perben álló özvegynek haszonélvezeti jogára az árverés utján való megosztás nyilván sérelmes volna, amennyiben a befolyandó vételár vonatkozó részének kamatai a természetben élvezett lakást nem pótolnák; minthogy e tekintetben a kiskorú gyermekek tartására kötelezett s azokkal együtt élő özvegy érdeke a kiskorúak érdekével annyira összefügg, hogy az özvegy jogait sértő tények a kiskorúak érdekeire is sérelmeseknek tekintendők; minthogy a fentiek szerint egyfelől az ingatlanok természetben való megosztása kivihetetlen, másfelől a tulajdonközösségnek árverés utján való megszüntetése a kiskorú társtulajdonosok és a haszonélvezetre jogositott özvegy érdekeit sértené s ekként a felperesek által keresetbe vett megosztási mód időszerűtlennek és alkalmatlannak, az alperesek részéről viszonkereset tárgyává tett megosztási módozat pedig kivihetetlennek mutatkozik: ugyanazért felpere13*
