Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Szerződési Öröklés. 173 község s a nevezett végrendeleti tanuk közt létező szolgálati szerző­dés közjellegü; már pedig a 72. §. e) pontjának helyes és megszo­ritólag veendő értelme szerint a törvényhozó a tanúskodásból csu­pán a magánalkalmazottakat, vagyis a munkaadóval közvetlen alárendeletségi viszonyban levő s igy általa könnyen befolyásol­ható egyéneket kivánta kizárni. Egyebekben a másodbiróság Ítélete indokaiból és azért ha­gyatott helyben, mert a végrendeletnek 3. pontjában, amelynek értelmében végrendelkező D. A.-t, D. B.-vel együtt megbízta és felhatalmazta arra, hogy kéziratait sajtó alá rendezve kiadják s e költségek fedezésére 800 K-t rendelt, nem hagyomány rendelés, hanem olyan meghagyás foglaltatik, amelylyel a végrendelkező, nem a meghagyással terhelt személy részesítését, hanem az ál­tala megjelöli cz-él (megvalósítását kivánta elérni, következőleg D. A. végrendeleti tanú ezáltal vagyoni előnyben részesítettnek nem minősíthető. G. 1911. márcz. 28. 5765/910. I. p. t Lásd az Ö. D. V. 187—188. lapján összeállított joggyakorlatot. Szerződési öröklés. (1876 : XVI. t.-c. 33. §.) 266. Ha a házasulandók mindegyike vagyont hoz a házasságba, s a há­zassági szerződés szerint mindkettőjük vagyona fele-fele részben ira­tik át közösen nevükre: a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy az egyik házastárs gyermektelen elhalálozása esetére annak vagyona törvényes örököseire szálland, ugy értendő, hogy nem az eredetileg hozott, hanem a házastársnak a szerződési megállapodás szerint jutott és nevére irt va­gyon (esetleg eladási értéke) adandó ki az örökösöknek. (Curia 1911 ápr. 12. 5634/910. sz. a. I. p. t.) 267- Ha az örökhagyó ingatlanát azzal az időhatározással ajándékozta el, hogy annak tulajdonjoga csak halálával száll át a megajándékozott­ra, halál esetére szóló ajándékozás nem forog fenn; ha tehát az ajándé­kozó később az elajándékozott ingatlant egy másikért elcserélte: a csere utján szerzett ingatlan a korábbit pótolja és a megajándékozottnak ez utóbbi ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga az örökhagyó halálával akkor is megnyílik, ha az ajándékozási szerződést a megajándékozott nem is irta alá; mivel az ajándékozás elfogadása utólag is megtörténhetik, s ennek érvényességéhez a szerződés aláírása nem szükséges. A kir. Curia: Az 1892 május 5-én kelt ajándékozási szerző­déssel örökhagyó összes meglevő és jövőben szerzendő vagyonát M. M.-nak és nejének ajándékozta. A megajándékozottak a szerződést nem írták ugyan alá, de

Next

/
Thumbnails
Contents