Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

156 Öröklési jog. pök püspökségének első idejében kanonoki jövedelmet is élvezett és való volna az is, hogy a szóban forgó biztositási dij ebből a kanonoki jövedelemből fedeztetett, mindez nem zárná ki azt, hogy a biztositási összeg olyan hagytékul tekintessék, amelyre a fent megjelölt egyezmény szabályai alkalmaztassanak. G. 1911. okt. 10. 1545/911. sz. I. p. t. •* Á Lásd C. 2487/908. (Gr. XVI. 162. 1.) — Az 1871. évi május 1. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet kibocsátása óta a főpapok végrendelkezési joga ujből az 1715: XVI. t.-cz. értelmében birálandó el. C. 220/85. (Gl. III. 525—532. l.Gr. VII. 440. 1.) Az örökös helyettesítés. Utóöröklés. (Terv. 1883—1894. 1864—1884. §.) 247. Ha az örökhagyó férj általános örökösévé nejét azzal tette, hogy az ennek halála után fenmaradó vagyonára utőörököst nevezett ki: az általános örökös élők közt kötött visszterhes ügyletekkel a vagyon felett rendelkezhetik ugyan, de sem ajándékozások, sem halálesetre szóló rendelkezés által az utóörökös jogát nem csorhithatja. A győri kir. tábla: A kir. tábla elfogadja azt az indokolást, hogy az ügy eldöntésénél egyedül irányadó végrendelet alperes, mint első örökösnek az ingatlanokra vonatkozó szabad rendelkezési jogát nem korlátolja, a szabad rendelkezés azonban az utóörökösök kirendelése következtében akként értelmezendő, hogy alperes férjétől örökölt ingatlanokat tetszése szerint használhatja, megterhelheti, sőt el is adhatja, de felpereseknek és az ő anyjuktól, H. A.-tól még születendő testvéreiknek utóöröklési jogát arra a vagyonra, amit alperes a férjétől örökölt és ami abból az ő halálakor még meglesz, alperesnek halálesetre szóló intézkedéssel megszüntetni vagy csorbítani joga nincs. Ennélfogva az elsőbirósági Ítéletnek azt a részét, melylyel kimondatott, hogy az utóöröklési jog telekkönyvileg oly módon jegyeztessék fel, hogy alperes, mint első örökösnek szabad rendelkezési joga fenmaradjon, a kir. tábla a rendelkező részben foglalt kiegészítéssel hagyta helyben. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét azzal a kiegészítéssel, hogy az alperes javára a másodbiróság részéről megállapított szabad rendelkezési jog csak a visszterhes ügyletre terjed ki, helybenhagyja indokai alapján és azért; mert akkor is, mint a jelen esetben, midőn az utóöröklés csak arra a vagyonra van rendelve, amely az örökhagyó hagyatékából az előörökös halálakor még megmarad, az utóöröklésnek lényege épen abban áll, hogy ezen vagyonra az öröklés szabályozása az örökhagyó és nem az előörökös intézkedésén alapuljon, következően az előörö-