Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

146 Családjog. 223. Az 1877 :XX. t.c. 28. §. a) pontja a nélkül, hogy az elmebetegségek egyes nemei között külömbséget tenne s a nélkül, hogy a vagyonkezelésre való képtelenséget is megemlítené, kötelezőleg rendeli, hogy az elmebetegek gondnokság alá helyezendők, ennek a kötelező törvényes rendelkezésnek pedig nemcsak az a czélja, hogy az elmebeteg vagyoni érdeke, hanem beszámíthatatlan cselekményeivel szemben harmadik jóhiszemű személyek érdeke s ekként maga a közrend is mrgóvassék, ebben találja egyik indokát az is, hogy az elmebeteg gondnokság alá helyezése iránt, az eljárás megindítására nemcsak a legközelebbi rokonok, hanem közérdekből az árvaszéki ügyész is fel van jogosítva. (1910 decz. 21-én 5115.) 223/a. Peres felek között a házassági kötelék felbontva nem lévén, felperes mint férj, nejének gondnoksága alá helyezése kérelmezésére az 1885. évi VI. t.-cz. 3. §-a szerint jogosítva van s ezt a jogát az a körülmény, hogy az életközösség megszakít tat olt, annál kevésbé korlátozza, mivel a tékozló nő gondnokság alá helyezését az egész család s ebben, az esetben a kiskorú gyermek érdeke is követeli. (M. k. 0. 1910 nov. 29-én 5129. sz.) V. ö.: C. 4829/908; C. 49391/87; Bp. T. 38338/84. (Gr. XVI. 142. 1; Gl. II. 1. 412. 1; Gr. VII. 285. 1.) 224. Az 1877. évi XX. t-cz. 259. §. értelmében az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed. Az ideiglenes gondnok vagyonjogi pert folyamatba tenni nincs jogosítva akkor sem, ha az árvaszék az ideiglenes gondnokot ennek a pernek a megindítása czéljából rendelte ki. Beregszászi kir. törvényszék: A beszerzett gyámhatósági iratokból megállapithatólag felperes a S. M. részére csak ideiglenes gondnokul lett kinevezve. Azt, hogy S. M. gondnokság alá lenne helyzve, felperes nem is állította. Az 1877. évi XX. t.-cz. 259. §. értelmében az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed ki. Felperes tehát, mint ideiglenes gondnok ezen pert folyamatba tenni jogosítva nem volt. Minthogy pedig alperes ez alapon a felperes kereshetőségi joga ellen kifogást emelt: ennélfogva a felperest perelhetőségi jog hiányában keresetével elutasitani s mint pervesztest, a prdts. 251. §. alapján a perköltségekben is marasztalni kellett. A kassai kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a keresetet a felperes kereseti jogának hiánya okából elutasithatónak nem találja s ennek folytán az elsőbiróság Ítéletének a perköltség viselésére s az ügyvédi járandóságok meg-