Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

140 Családjog. hető; az illetékes árvaszék jóváhagyása pedig a mai napig sem következett be. Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapjuk. (A jogszolgáltatásnak a közigazgatástól %; elválasztása óta (1869: IV. t.-cz. 1. §) sem a bírói, sem a közigazgatási hatóságok egymásnak törvényesen biztositott önálló hatáskörébe nem avatkozhatnak és az államhatalomnak e két ága egymástól teljesen függetlenül működik, oly képen, hogy a törvényesen megállapított hatáskörükben való eljárásukat és hozott határozataikat az államhatalom másik ága felülbirálat tárgyává nem teheti. Ezeknek az alkotmányjogi alapelveknek a dolog természetéből folyó jogi következése az, — amit különben a m. kir. Guria 1900. évi márczius hó 22. napján I. G. 22. sz. a. meghozott határozatában is kimondott már, — hogy akinek a hatáskörébe tartozik az ügynek érdemben felülbírálása, ugyanannak kizáró hatáskörébe tartozik a döntés előföltételeiként megszabott alakiságok megtartásának vizsgálata is. A biróság tehát nem bocsátkozhatik annak bírálatába, vájjon a törvényes hatáskörében eljáró közigazgatási hatóság határozatának hozatalánál a reá irányadó jogszabályokban előirt alakiságokat és eljárási szabályokat megtartotta-e vagy sem? Mindezek következtében a felülvizsgálati biróság nem bocsátkozott sem annak vizsgálatéiba, vájjon az ítélkezésnek tárgyát tevő ebben a jogvitában melyik hazai árvaszék volt illetékes, akár a gyám kirendelésére, akár a B) a. egyezségnek jóváhagyására, se pedig annak felülbirálatába, vajion W. I. a gyámhatóság részéről gvámnak kirendelhető volt-e? (1877: XX. t.-cz. 43. §.), mert mindezeknek a kérdéseknek az eldöntése a gyámhatóságnak kizáró és önálló törvényes hatáskörébe tartozván, az ezen belül esetleg elkövetett jogszabálysértések e^len a hatálvos jogszabályok értelmében csakis az iPetékes felsőbb közigazgatási hatóságnál kereshető orvoslás. Mivel pedig a felebbezési biróság lényegében ugyanezen állásponton van: ennek elfogadásával nem sértett meg jogszabályt. A felperes továbbá azt panaszoüa, hogy a felpbbfzési biróság anyaeri jogszabályt sértett meg, midőn nem bocsátkozott annak bírálásába, vaiion a B) a. egyezség a gyámhatósági jóváhagvás ellenére joghatályos-e, holott ebben az effyezséerben az alperes nem ismerte el a felperessel szemben az általa történt nemzéshől folyó tartási kötelezettségét, hanem csak a kiskorú neveltetése és eltartása költségeihez hozzájárulásra kötelezte magát és mert az egvezséerben a gyám vállalta kötelezettség teljesítése eleve lehetetlen volt. Ezek a panaszok lényegükben alaposak. Általánossápban kétségtelen, hogy minden egyezség, mint kétoldalú jogügylet, ugyanazokból az okokból lehet a megtámadás