Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Bélyeg- és illetékek ügyében 85 187. Részvénytársasággal egyesült szövetkezet jelzáloggal biztosított követeléseinek a részvénytársaság javára való telekkönyvi bejegyzése illetékköteles. (Kb. 24.911/1909. P. sz.) Kb.: Az illetéki díjjegyzék 16/90. tétel Dce) pontjai értelmében ismételt bejegyzése ugyanazon kölcsönkövetelésnek ugyanazon hitelező javára bejegyzési illeték alól mentes s ezen illetélkmentességnek nincsen helye, ha egyszersmind a jogositott félre nézve történt változás bejegyzendő. Azok a követelések, melyeknek újbóli bejegyzése után a vitás illeték előiratott, a sz. e.-i általános takarék- és segélyegylet mint kereskedelmi szövetkezet javára voltak teleikkönyvileg biztosítva s ezen szövetkezetnek az e.-i kereskedelmi és iparbankkal történt egyesítése alkalmából az utóbbi bank nevére átjegyeztettek. A jogkérdés tehát az, vájjon történt-e a jogositott személyében változás a két társulat egyesítése következtében. A kereskedelmi törvénynek (1875. évi XXVII. t.-cz.) a részvénytársaságok feloszlásáról intézkedő 201. §-a értelmében a részvénytársaságok egyesülés által is feloszlanak. Az egyesülés s annak következményeként a feloszlás szempontjából és az annak alapján előállott uj jogállapot tekintetéből közömbös, vájjon az egyesülés oly módon történik-e, hogy mind a két társaság megszűnik, az uj jogalany uj nevet is vesz fel, avagy olyképen, hogy az egyesülő társaságok egyike — mint a jelen esetben — fenmarad s a másikat magába felveszi, annalí összes cselekvő és szenvedő alkatrészeivel, ugy, hogy a feloszlott társaság részvényesei a beolvasztó (megmaradt, de a beolvasztás következtében uj) társaság részvényeseivé válnak. Kétségtelen tehát, hogy a kereskedelmi törvény szempontjából uj jogositott akkor is 'keletkezik, ha az egyesült 'két társaság megtartja, illetve felveszi az egyiknek a czégét (nevét). Jelen esetben eszerint, midőn a beolvadt társaságnak követelései a beolvasztó bank nevére átírattak, miután a jogositott személyében változás történt, a bejegyzési illeték követelése jogos lévén, a panasznak hely adható nem volt. 188. Ha a hagyatékban levő ingatlan vagyonra az örökös ellen fennálló követelés biztosítása czéljából, a telekkönyvi rendt, 74. §-a alapján, az ezen szakasz szerinti joghatályíyal jegyeztetik be a zálogjog és később a zálogjog azért töröltetik, mert az ingatlanból az illető örökösnek mi sem jutott: a zálogjog bejegyzése után kiszabott vagy lerótt telekkönyvi bejegyzési illeték törlendő, illetőleg visszatérítendő. (7226/908. P. sz.) 30. és 81. tétel. 189. Ha osztályos egyezség tárgyát a közösen örökölt ingatlanok és az osztályozó feleknek addig is közös tulajdonul birt más ingatlanai együtt képezik, az a körülmény, hogy az egyik osztályozó fél csak a közös tulajdonul birt ingatlanokat, a többi osztályozó fél pedig csak az öröklött ingatlanokat kapja osztályrésze fejében, sem az ajándékozási, sem a csereügyletre meghatározott