Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

68 Közigazgatási bírósági, minisztertanácsi és hatáskörbirósági határozatok 1890:1. és 1894: XXII. t.-cz. 132. Hatáskör megállapítása ut használatába visszabocsátás iránt indított oly ügyben, amelyben a rendes biróság érdemi határozatot hozott. (Hb. 1909. jun. 7. Hb. 19/1908. sz.) Az 1907: LXL t.-ez. 7. §-ának utolsó bekezdése szerint: „a rendes biróság és a közigazgatási biróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a biróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó"; ugyanezen törvény 10. §-a szerint pedig „a felmerült hatásköri összeütközés az eljárás folytatását és az érdemi határozat jogerőre emelkedését felfüggeszti." A törvény ezen rendelkezéseire figyelemmel a hatásköri biróság azt tette mindenekelőtt megfontolás és döntés tárgyává, vájjon a jelen ügyben a n—i kir. törvényszék, mint felebbezési biróság 1907. D. 47/5. számú Ítélete jogerőre emelkedett és a per tárgya itélt dologgá (res iudicata) vált-e ? E szempontból vizsgálva az 1907 : LXI. t.-cz. idézett kétrendbeli intézkedését, a bennök használt szavak közönséges értelme szerint máskép nem magyarázhatók, minthogy azok az esetek, amelyekben a hatásköri összeütközés, a biróság érdemi határozatának meghozatala, vagy a közönséges perjogi szabályok szerinti jogerőre emelkedése előtt merült fel, a törvény 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése alá nem vonhatók, hanem a 10. §. rendelkezése alá esnek, következőleg a biróság érdemi határozata addig jogerőre nem emelkedhet és a per tárgya itélt dologgá nem válhat, amig a hatásköri biróság az ügyet, az eljárt biróság minőségéhez képest a rendes biróság, esetleg a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozónak nem nyilvánitotta. Az idézett törvény 7. §-a utolsóelőtti bekezdésének a 10. §. rendelkezésétől független hatályt tulajdonítani még azért sem lehet, mert különben a hatáskörök törvényben biztosított védelme kellően nem érvényesülhet. Ezeket előrebocsátva a hatásköri biróság ugy találta, hogy az 1907 : LXI. t.-cz. 7. §-ának utolsóelőtti és 10. §-ának első bekezdésében foglalt szabályok most kifejtett értelménél fogva a n—i kir. törvényszék, mint felebbezési biróság 1907. D. 47/5.'szám alatt kelt ítélete, jóllehet az ellen a rendes peruton további jogorvoslatnak helye nincs, jogerőre nem emelkedett, a per tárgya itélt dolgot még nem képez; mert a fentebb leirt tényállás szerint a hatásköri öszszeütközés az ügynek érdemi bírói határozattal való ellátása előtt már akkor felmerült, amikor a sz—i járás főszolgabírója által kezdeményezett hatásköri felterjesztés helyett a kir. járásbíróság 1907. Sp. 230/9. szám alatt kelt végzésével a saját hatáskörét megállapította és az ügyben tovább eljárt, a nélkül, hogy az 1907 : LXI. t.-cz. 8. §-át követte volna: ennélfogva a felmerült hatásköri összeütközés eldöntése czéljából, de közvetve a felek érdekében is, a jelen hatás-