Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Vadászati ügyekben 47 84. Az 1895:XLVI. t.-cz. határozmánj aiba ütköző tejhamisitási kihágás nemcsak tényleges cselekedet lel, de gondatlanságból eredő mulasztásai is elkövethető. Ezért a mulasztásért a felügyelettel megbízott gazdatiszt megbüntethető akkor is, ha a cselekvőleg elkövetett hamisításért az azt elkövető cseléd büntetést szenvedett. ÍA F. M. 1909. évi 24.428. sz.) V. ö.: F. M. 95.918/909. sz. Ítéletével. 85. Terményhamisitási kihágási ügybe/l Ítélet alapjául szolgáló szakvélemény csak a vegyvizsgáló állomás szakvéleménye lehet s igy nemcsak orvosnak, de még egyes vegyésznek a véleménye sem szolgálhat szakvéleményül. Az előzetes vizsgálatokra kiküldött szakértők uti számlái a járási számvevők által érvénvesitendők. (A F. M. 1909. jan. 8. 70.997/908. sz.) 86. Aki „Margarint": 1. tiltott anyagokból állit elő vagy a margarin-gyártásnál előirt anyagokat nem használja és az ily módon gyártott „margarint" 2. az előirt jelzések (vagy elnevezések) alkalmazása nélkül, 3. meg nem engedett jelzésekkel, továbbá 4. megtévesztésre alkalmas jellel vagy névvel hoz forgalomba, az összbüntetés szabályai szerint büntetendő négy rendbeli kihágást követ el. A kihágások az 1895: XLVI. t.-cz. alapján büntetendők. (A F. M. 19Ö9. jun. 24. 46.887/909. sz. Ítélete.) 87. Köztéren levő élőfáknak kitörése nem helyhatósági szabályrendeletbe, hanem az 1879: XL. t.-cz. 80. §-ába ütközik. (A B. M. 1909. évi 7414. sz. határozata.) 88. Ha az aratási szerződésben a munkabér a learatott terület nagyságától függetlenül állapíttatott meg, a teljes munkabér akkor is kifizetendő, ha a munkások az előrelátott területnél kevesebbet arattak is le. (A F. M. 1909. éri 48.179. sz. határozata.) 89. Birtokrendezési, különösen úrbéri elkülönítési, arányositási és tagositási ügyekben elrendelt tárgyaláson az árvaszéki közeg uti- és napidíj-költségei felszámításának helye nincs, mert a törvényhatósági tiszti ügyész a kiskorú érdekeit megvédi, s igy az árvaszéki közeg kiküldésére szükség nincs. (A B. M. 1909. évi 149.742. számú határozata.) Alig képzelhető el olyan birtokrendezési ügy, amelyben a gyámság vagy gondnokság alatt állók érdekelve nem lennének. Ennélfogva gondoskodni kellett éppen ugy, miként az a polgári peres ügyekre nézve a 40.662/886. és 12.430/891. I. M. sz. rendeletekben történt, hogy az árvaszékek a birtokrendezési ügyekről tudomást nyerjenek, főleg azért, hogy a gyámokat, illetőleg gondnokokat, ha ennek szüksége az egyes esetekben felmerül, szakvéleménynyel vagy útbaigazítással támogathassák.