Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

44 A közigazgatás egyéb köreibe vágó miniszteri határozatok értelmében kell eljárni és az elmozdítás után a gyámhatósági gondoskodás alatt álló egyén részére uj gyámot vagy gondnokot kell rendelni. Az pedig, hogy az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának d) pontja alapján maga a távollevő ügyfél részére gondnokrendelésnek van helye, ha e §. feltételei megvannak és ha a gondnokrendelés szükséges, nem is lehet vitás. A távollevő örökösök részére kirendelt ügygondnokok felett gyakorolható gyámhatósági felügyeletre nézve a 70.953/897. B. M. számú rendeletben van utasítás. A hagyatéki tárgyalás során rendelt ügygondnok működése a hagyatéki eljárás befejezte után a dolog természete szerint megszűnik és végleges gondnok az J 877: XX. t.-cz. 32. §-ának világos értelme szerint hivatalból nem, hanem csupán a távollevő rokonainak vagy a községi elöljáróságnak jelentkezésére rendelhető ki. Ami most már a 28. §-ban emiitett megbízottakat illeti, e megbízási viszony a magánjog szabályai szerint ítélendő meg. A megbízók rendszerint cselekvőképességükben nem gátolt egyének, akikre a gyámhatósági gondoskodás csak kivételesen terjed ki és csak akkor kerülhet szóba, ha a 32. §. értelmében gondnokság alá helyezésük kéretik. Arra nézve, hogy ily esetben a megbízás hogyan igazolandó, a törvény semmi alakot sem szab meg kötelezően, ez tehát érvényesen történhetik magánokiratban, sőt szóval is. Az alak megszabására nincs is szükség, mert az árvaszéknek a tárgyalások során módjában is lesz a megbízás mibenlétéről meggyőződést szerezni. Végül nyilvánvaló, hogy a kivándorolt gyám vagy gondnok, gyámi vagy gondnoki minőségében nem rendelhet megbízottat, hanem ezekkel a gyámokkal és gondnokokkal szemben a fentemiitett eljárást kell követni. 72. Kivándorolt és még vissza nem tért oly férfiszeniély által befizetett óvadék, kinek a véderőtör vényen alapuló szolgálati kötelezettsége az útlevél érvényességének lejárta előtt megszűnt, visszautalható. A m. kir. belügyminiszter 97.423/1910. sz. a. T. vármegye alispánjához intézett rendelete.) Abbeli kérdésére, vájjon visszaadható-e oly kivándorolt és még vissza nem tért férfiszemély által befizetett óvadék, kinek a védtörvényen alapuló szolgálati kötelezettsége az útlevele érvényességének lejárta előtt megszűnt, értesítem Czimet, hogy miután az illető férfiszemélyeknek csak addig van szükségük a belügyminiszteri kivándorlási engedélyre, amig irányukban az 1909:11. t.-cz. 2. §-ának b) pontjában meghatározott korlátozás fennáll, önként értetődik, hogyha valamely engedélyt nyert és ennek alapján kivándorolt férfiszemélyre nézve ez a korlátozás időközben megszűnik s e körülmény az 57.000/909. 13. M. sz. Utasitás 2. §-a b) pontjának 28. (utolsó) bekezdésében 1—6. pontok alatt felsorolt okmányok egyikével igazoltatik, az általa letett óvadék, tekintet nélkül arra, hogy az illető a nyert útlevele érvényességének lejárta előtt visszatért-e vagy nem, részére azon módon, amint ez az idézett