Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Közegészsági ügyekben 41 egyenes adó arányában ugyan, de akként kell megosztani, hogy a székhelyül szolgáló községet mindenesetre annak legalább is fele része terhelje. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvényczikk II. rész 1. fejezetének (Közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról szóló 1908. évi XXVIII. törvényezikk 17. szakasza meghatározza, hogy a körorvos lakpénzének, illetőleg a lakás előállítási költségének felét a székhelyül szolgáló község, másik felét az orvosi kör többi községei a területükön kivetett állami egyenes adó arányában együttesen viselik; azt pedig, hogy áz említett költségek fele részéből az illető községeket egyenkint mily összeg terheli, a közigazgatási bizottság állapítja meg. A törvény 17. szakasza tehát csak azt az esetet szabályozza, midőn az orvosi kör kettőnél több közvségből áll. de arról, hogy a költséget miként kell megosztani az oly orvosi körben, mely csak két községből áll, a törvény rendelkezést nem tartalmaz. Nyilvánvaló azonbon, de a törvény indokolásából is kitűnik, hogy a 17. szákasz a székhelyül szolgáló községet a körorvos lakpénzének, illetőleg a lakás előállítási költségének felével azért terheli, 'hogy ezzel a székhelyül szolgáló község helyzetéből folyó előnyöket a többi község javára ellensúlyozza. Ez a cél azonban ott, ahol az orvosi kör csak két községből áll, a 17. szakasz alapján el nem érhető. Sőt az ügy a törvénynek ezzel a czélzatával, mint a közös költségek arányos viselésének elvével meg nnm egyező eredményt létesítene akkor, ha a közös költséget a székhelyül szolgáló nagy és vagyonos és a hozzá csatolt kisebb és kevésbé vagyonos község között egyenlő arányban osztanák fel. A törvény rendelkezésének hiányában tehát oly módon kellett a kérdést megoldani, hogy a két községből álló orvosi körben az emiitett költség megosztásánál a 17. szakasz rendelkezésében foglalt elvi szempont lehetőén érvényesüljön s emellett, a községek teherviselési képessége szolgáljon alapul, aminek mértéke hasonló intézményeknél ugy a teljes jogszabályokban, mint a gyakorlatban általában az állami adók aránya. Ehhez képest a hozzájárulási arány alapjául az illető községek területén kivetett állami egyenes adót kellett venni azzal a korlátozással, hogy a székhelyül szolgáló község hozzájárulása az összes költség felénél kevesebb nem lehet. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának 1910. évi április hó 27-én tartott osztály üléséből. Hitelesíttetett a magyar királyi közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának 1910. évi május hó 11-én tartott osztályülésében,