Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Közegészségi ügyoklxm 37 41. Az erdőbirtok tulajdonosa által házilag kezelt és tűzifatermelésre szorítkozó üzemben általa alkalmazottak nem esnek biztosító kötelezettség alá. (A K. M. 7083/1910. sz.) 42. Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár között a biztosításból credo befizetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyában keletkeznek, a kibágási eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön útra tartoznak. (A K. M. 1910. évi 11.535/VL A/1910, számú hatrozata.) 43. Az 1907: XIX. t.-cz. 189. §. b) pontjában meghatározott kihágás tényálladéka nem állapitható meg abban az esetben, amidőn a kerületi munkásbiztositó pénztár a munkaadónak előzetesen nem tiltotta meg a járulékok felének és a tagsági igazolványi díjnak az alkalmazottak fizetéséből vgy béréből való levonását. (Á K. M. 13.452/1910. sz. határozata.) 44. Az 1891. évi XIV. i-cz. hatálya alatt működött pénztárakkal szemben fennálló segélyezési igények érvényesítése az illető pénztáraknak az 1907: XIX. t.-cz. értelmében foganatosított felszámolási művelete keretébe tartozik. Ez igényeknek a felszámolási művelet folyamán való érvényesítésének elmulasztása esetén, azok elbírálása vagy a fenmaradt vagyontömegek feletti felügyeletet gyakorló állami munkásbiztositási hivatalnak vagy pedig a rendes bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az iparhatóságok az ilyen igények elbírálására hatáskörrel semmiesetre sem birnak. (A K. M. 1910. április 10-én 21.059. sz. határozata.) 45. Az 1907: XIX. t.-cz. nemcsak az ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak. (A K. M. 191Ő. évi 13.892/910. VI/A. sz. határozata.) 40. A szövetkezeti alapon létesült közös konyhák cseléd- és f őzőszemélyzete, amennyiben az egyesülés a kereskedelmi törvény rendelkezései alá eső szövetkezetnek tekintendő, az 1907: XIX. t.-cz. szerinti biztosítás szabályai alá esik. (K. M. 44.873/910. sz.) 47. Süteméivykihordó, ki a pékmestertől munkabér helyett havonként egy bizonyos megállapított kárpótlási összeget kap, biztosítási kötelezettség alá esik. Ily esetben az a körülmény, hogy az illető az eladott sütemény éknek a beszerzési árnál magasabb áron való eladásával nyereségre is tesz szert, annak alkalmazotti