Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

230 Szerzői jog A törvénynek utóbb emiitett szakaszából az állapitható meg, hogy habár bizonyos mű a képzőművészet alkotása is, amint a mű azzal a rendeltetéssel készült, hogy iparkészitményeken alkalmaztassék és tényleg iparkészifrmény ékben kerül kivitelre, az a mü az 1884 : XVI. t.-c. 60. §-ában felemiitett és a 65. §. szerint védelemben részesitett képzőművészeti alkotásnak nem tekinthető. Ebből szükségképen az következik, hogy annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy valamely mü a törvény értelmében a 60. §-ban meghatározott képzőművészeti alkotásnak tekintessék-e, nem a mü előállításában megnyilatkozó ügyesség, sem a mű kivitelének tökéletessége és művészi jelentősége, hanem egyedül az a cél lehet irányadó, melyet a mü betölteni hivatott és a szerint, amint a mü rendeltetése az, hogy önmagában egyedül esztétikai célt szolgáljon, vagy pedig rendeltetése az, hogy az ipar érdekeit elégítse ki, a képzőművészet alkotását az 1884 : XVI. t.-c. 60. '§^a szerint a szerzői jog védelme alatt álló képzőművészeti műnek, vagy iparkészitaiényen alkalmazott képzőművészeti alkotásnak kell tekinteni. Kétségen kívül áll az hogy a kereset tárgyává tett divatábrák célja, hogy szabók részére szabásmintául szolgáljanak. Bármily művészi tökélylyel is legyenek ezek a divatábrák rajzolva, bizonyos, hogy nem esztétikai célt szolgálnak, ezért nem is tekinthetők az 1884 : XVI. t.-c. 60. í§hában foglalt képzőművészeti alkotásnak, hanem — amennyiben művészeti szempontból kifogás alá nem esik — művészileg megrajzolt ipari mintáknak. Amennyiben tehát az 1884 : XVI. t.-c. 66. :§-a értelmében a képzőművészetnek iparkészitményben megtestesült alkotása nem esik a szerzői jogi védelme alá, nem vonható ez alá a védelem alá az iparkészitménynek kizárólag erre a célra készült mintája sem, akár közvetlenül abban az anyagban és alakban állíttatott elő, melyből és amiképen maga az iparkészitmény előállittatik, akár közvetve a képzőművészet felhasználásával rajzban tétetik szemlélhetővé. Ezeknél fogva és az abban felhozott indokok alapján az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes czég kiadásában először Londonban megjelent, az alperes czég által pedig Budapesten utánképzett és forgalomba is helyezett rajzok az azoknak Angliában történt beiktatását igazoló A) alatti lajstromkivonat szerint kifejezetten azzal a rendeltetéssel birnak, hogy alakjaik az uri öltönyök és felöltők legújabb stílusát ábrázolják. Azok tehát ennélfogva az időnkint változó divat ismertetését és ennek folytán terjesztését célzó oly iparkészitménynek tekintendők, melyet az 1884:XVI. t.-cz. 66. §-a a szerzői jog védelméből teljesen kizár. Ehhez képest ia másodbiróság Ítélete a most felhozott és a bennefoglalt indokok alapján helybenhagyandó volt. (1910. oki. 27. 1922. sz.) Megállapittatott a szerzői jog bitorlása alperes ellen, mert egy