Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szolgalmak 211 folyó mentén fekvő eme birtokaikat a viz széléig használták, a füvet lekaszálták s a fűzfákat legalyazták, a szénát és galyat pedig minden ellenmondás nélkül a maguk számára elhordták. Vitatják ugyan a felperesek, hogy alperesek parti birtokosoknak még sem tekinthetők, amennyiben az ö birtokaik és a Körös folyó között 5 öl széles vontató ut húzódott. Ez az ellenvetésük azonban meg nem áll, mert a közhasználatra alperesek birtoka közt útnak kiadott terület ebbeli minőségének megszűnte után sem tekinthető a volt földesúr jogutódait illető olyan parti birtoknak, melynek a mellette fekvő mederrész tartozéka lehetne. Következően parti birtokosoknak az alperesekkel ellenérdekű alperesek tekintendők s a Kőrös folyó kiszáradt medrének vitás fele része őket illeti, hacsak felperesek az idézett t.-cz. 5. §-a utolsó bekezdésének megfelelően ki nem mutatják, hogy azt a törvény életbelépte előtt magánjogi czimen tulajdonul megszerezték. Amennyiben tehát felperesek igényüket br. W. M.-val kötött adásvevési szerződésre alapitják, igazolniok kellett volna, hogy a vitás mederrész br. W. M.-t illette és ők, illetőleg jogelődeik ettől azt megszerezték. Azonban alperesek ezt nem bizonyították. Ok ugyanis br. W. M. tulajdonjogát a mezőberényi legelőelkülönitési perben hozott Ítélet végrehajtása alkalmával nyilvánitott arra a jogfentartásra alapitják, mely a nevezettnek a holt Kőrös medréhez és a töltések körüli 30 öl széles területhez való tulajdonjogára vonatkozott. Nem olyan jog tehát ez, melyet a nevezett az úrbéri perben hozott Ítélet, vagy annak végrehajtása közben az úrbéresekkel kötött egyezség alapján szerzett, hanem olyan, mely br. W. M. földesúr jogánál fogva már az úrbéri Ítélet hozatala előtt is megillette, ez a jog pedig nem magánjogi czimen alapulván, az 1885: XXIII. t.-cz. 4. §-ának alkalmazását ki nem zárja; a minthogy br. W. M. és a felperesek, illetőleg jogelődeik közt létrejött adásvevési szerződésben is csak utóbbiak által megvett ingatlan mentén fekvő fele Kőrös-meder adatott el s a D) alatti nyilatkozat szerint is a Kőrös-meder másik fele része csak annyiban ismertetett el felperesek által megvettnek, amennyiben az a felperesek részére eladott ingatlanhoz tartozónak állapíttatnék meg. (G. 1910. febr. 15. 5212/909. C. VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) Az 1885: XXIII. t.-cz. szerint a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. A törvény eme rendelkezése által azonban a törvény életbeléptetése előtti időben magánjogi tulajdon czimen szerzett tulajdon nem érintetik. C. 3787/907. (Gr. XV. 357. 1.). Szolgalmak. (Tervezet 686—784. §.) 346. Az átjárás és lerakodás szolgalma jogi természeténél fogva telki szolgalom, mert czélja és rendeltetése az uralkodó teleknek valamely előnyt biztosítani a szolgáló telken; a telki szol14*