Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

l Jtbév és l>i riok rendezés nek megállapításánál az idézett törvény rendelkezésével szemben sulylyal nem birhat a szerződésnek az a tartalma, hogy az évi szolgálmányt haszonbérnek nevezi; és mert az 1896 : XXV. t.-cz. kétségbevonhatlan czélja az, hogy a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok szabályozása tárgyában 1853. évi márczius hó 2-án kiadott nyiltparancs 19. §-ában jelzett és rendezetlenül hagyott jog- és birtokállapotot megszüntesse és rendezze; ebből pedig jogszerűen következik az, hogy az 1896: XXV. t.-cz. 2. §-a a földesúr javára a visszavétel jogának csak feltétlen fentartása esetén tulajdonitott joghatályt és ennélfogva az a szerződési kikötés, hogy a tulajdonos a haszonbérlő példátlan magaviselete, vagy az árenda pontos nem fizetése folytán a haszonbérlőtől a birtokot elvonhatja, jogszabály szerint a szolgálmány megválthatóságát ki nem zárja. Ami alperesnek a szolgálmány váltságösszegének mennyisége ellen emelt panaszát illeti, ez is alaptalannak találtatott. 1909. szept. 16. G. Zs. 4. sz. V. ö.: C. I. G. Zs. 8/908. (Gr. XVI. 223—224. 1.). Lásd az ugyanitt összeállított joggyakorlatot. Továbbá Gr. XII. 314. L; 317. J. 343. A tulajdonnak majorsági zsellérbirtok gyanánt való megosztottsága megszűnt azáltal, hogy a volt földesúr (örököse) az épületeket és a haszonvételi jogot megszerezte; azzal, hogy ez a megosztottság telekkönyvileg továhh is fennállott, az urhéri viszony fel nem éledt (tkkvi rdt. 4. §-a); itt tehát most már a tulajdonnak olyan megosztottsága állott elő, mely az általános magánjogi elvek szerint bírálandó el. C: A felebbezési bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint a mérnöki térrajzon a), b), c), d), e) és k) betűvel jelzett és per tárgyává tett ingatlanrészleteket a volt földesúr 1848. év előtt beépítés végett évi taxafizetés mellett három Horváth testvérnek engedte át; és ez az ingatlan a telekkönyvi helyszínelés alkalmával a földesúr mint földtulajdonos a Horváthék mint épülettulajdonos és földhaszonvevő nevére osztott tulajdonul lett felvéve; arra Horváthék épületeket emeltek és a taxafizetést a hetvenes évekig teljesítették is; 1883. évben a Horváthék ellen vezetett birói árverésen az épület tulajdon- és a föld haszonvételi jogát M. Jenőné alperes, a volt földesúr egyik örököse megvette, azt több éven keresztül használta és miután az épületek többször leégtek, azokat ő építtette fel, sőt a földesúr többi örököseitől azok földtulajdonosi jogát is megvásárolta és azt P. Gyuláné mint P. Júlia és Mariska alperesek jogelődére átruházta; 1893. évben pedig ugyanazt a M. Jenőné ellen vezetett birói árverésen G. Salamon vásárolta meg, ki azt 1905. évben adás-vevési szerződés alapján felpereseknek eladta.