Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

194 Dologjog 336. Özvegyi haszonélvezettel terhelt ingatlanra nézve a tulajdonközösség megszüntetése nem kérhető. Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felpereseket keresetükkel ezúttal elutasítja. Indokok: Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog hatályának a tartalma, az ingatlan tulajdonosaival szemben lényegileg abból áll, hogy tűrni tartozzanak azt, miszerint a haszonélvező az ingatlant ugy, amint az a természetben létezik, életfogytáig személyesen használhassa, miből kifolyóan a tulajdonos, kikötés hiányában, vagy különös törvényi intézkedés nem létében, nem jogosult ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlatát a jelzett terjedelmében korlátozhassa. Ezek szerint a felperesek nem jogosultak követelni azt, hogy a per tárgyát képező s a harmadrendű alperes haszonélvezeti jogával, még pedig a felperesek tulajdonjogának a szerzését megelőző időből eredően terhelt ingatlan, a vagyonközösség megszüntetése ezéljából, oly módon adassék el, hogy a harmadrendű alperes haszonélvezeti joga az árverésnél figyelmen kívül hagyassék és csupán a vételár kamataira utaltassák. Ha pedig az ingatlan csak a harmadrendű alperes haszonélvezeti jogának a fentartásával adható el a vagyonközösség megszüntetése végett, az sértené az első- és másodrendű alpereseknek azt a jogos érdekét, melynél fogva kívánhatják, hogy a felperesek az eladást csak alkalmas időben szorgalmazzák, amennyiben az ingatlan a haszonélvezeti jog fentartása mellett, valódi értékében nyilván el nem adható. C: A másodbiróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. (1910. április 1. 6003/1909. sz.) 337. Közös tulajdon esetében a tulajdonostársak, ha nem egyeznek meg a tényleges megosztás szerint leendő birtoklásban, az eszmei hányad szerint való közös osztatlan együttes birtoklásra vannak jogosítva, nem pedig annak igénylésére, hogy az ingatlannak őket megillető része az ő kizárólagos birtoklásukba hocsáttassék. (Bpesti T. 1910. ápr. 2. G. 883/909. sz.) Ha a tulajdonostársak a birtoklást sohasem közösen, hanem mindig a tényleges megosztás szerint elkülönítve gyakorolták, a csupán tkvileg fennálló vagyonközösségnek birói árverés utján való megszüntetését pusztán az alapon, mert a kereseti ingatlannak megosztása a székesfővárosi szabályoknál fogva keresztülvihető nem volt, egyik fél sem szorgalmazhatja. C. 3266/908. (Gr. XVI. 221. 1.). Lásd az ugyanitt közölt joggyakorlatot is. Úrbér és birtokrendezés. 338. Helypénzszedési jog, mint közjogi jogosítvány, elbirtoklás tárgyát nem képezheti. Budapesti tsz.: A kir. törvényszék a felpereseket keresetökkel elutasítja.