Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

174 A törvényes osztályrész — köteles résa C: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja s az elsői)íróság ítéletét hagyja helyben indokainál fogva. (C. 1910. febr. 4. 5354/909. sz. I. p. t.) V. ö.: C. 6370/901.; 2686/900. s az ezekkel ellentétes C. 1629/99. (Gr. VII. 630—633. 1.; Gl. III. 401. 1.). 311. A kötelesrész elsősorban a hagyatéki vagyonból elégítendő ki, és csak ka ebből ki nem telik, áll be az ajándékozottak felelőssége. (G. 1910. márcz. 10. 3790/909. sz. a. I. p. t.) 312. A kötelesrésznél nagyobb, de csak három év után ílzetendőleg, tehát feltételesen tett rendelkezéssel szemben a szükségörökös a kötelesrésznek megfelelő értéket azonnal és feltétlenül, az ezen fölüli értéket pedig a feltétel beálltakor követelheti, hacsak ki nem köttetett, hogy a többlet a szükségörököst csak azon esetben illesse, ha a korlátozást a kötelesrész tekintetében is elfogadja. (C. 1910. szept. 6. 2276/910. sz. a. I. p. t.) 313. A kedvezményezettek a szükségörökösökkel szemben a kötelesrész tekintetében törvényes örökrészüket meghaladó kedvezmény értéke erejéig kedvezményük arányában állanak kötelezettségben. A leszármazók megajándékozása esetében a megajándékozottak részéről a sortartás kifogása sikerrel nem érvényesíthető. (C. 1910. ápr. 28. 885/910. sz. a. I. p. t.) Állandó joggyakorlatunknak felel meg az a jogelv, hogy a kedvezményezett gyermek a jogaiban sértett örökös törvényes osztályrészének kifizetéséhez csakis az örökrészét meghaladóan jutott vagyonérték arányában, a törvényes öröklési kapcsolaton kívül álló kedvezményezett pedig a reá jutó egész vagyonérték arányában tartozik hozzájárulni. C. 3892/908. P. sz. Hasonló: C. 6924/904. (Gr. XVI. 193. 1.; Gr. XII. 285. 1.); 2982/908. (Gr. XIV 728. 1.). A sortartás kifogásának nem érvényesithelésére vonatkozólag lásd C. 2734/909. (Gr. XVI. 194. 1.) és az itt összeállított joggyakorlatot. 314. A végrehajtás utján lefoglalt kötelesrészhez való igényt a hitelező a kötelesrészre jogosult adós helyett csak akkor jogosult érvényesíteni, ha adósa ebbe beleegyezett vagy akár nyilatkozatával, akár más módon kifejezést adott annak, hogy kötelesrészre vonatkozó igényét érvényesíteni kívánja, valamint akkor is, ha az adós jogelődének a kotelesrészt sértő rendelkezése, illetve az adósnak a kötelesrészre vonatkozó jogosultsággal kapcsolatos magatartása a hitelező megkárosítását czélzó s a köteíesrészért felelősséggel tartozó kedvezményeseket is terhelő rosszhiszeműségen alapul.