Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

A végrendeletek megtámadása 1G5 öröklési igényeiket nem önálló perrel, hanem csak a II. 1906/79. sz. per megújításával érvényesíthetnék. Ez a kifogás alaptalan. A korábbi per főtárgya a felperesek javára tett közvégrendelet érvényesítése volt. Igaz, hogy azon perben a jelenlegi alperesek törvényes öröklési joga is megállapittatott, azonban ez a végrendelet érvénytelenné nyilvánításának szükségszerű folyománya. Öröklési perben ugyanis rendszerint nem valamely jogigény fenn- vagy fenn nem állása a vita tárgya, hanem az, hogy két ellentétes és egymást kizáró öröklési igény közül melyik áll fenn; az egyik (végrendeleti) öröklési igény elutasítása tehát természetszerűen maga után vonja a másik pozíció (törvényes öröklési) igény megállapítását is. A törvényes öröklés tehát az akkor ismert körülmények közt már úgyis beállott volna, ha a korábbi perben hozott Ítélet csupán a végrendelet érvénytelennek nyilvánítására szorítkozott volna s a hagyatéki ügy további rendezését a perbíróság a hagyatéki bíróságra bízta volna. A jelen kereset azonban nem arra irányul, hogy a korábbi perbeli ítélet az 1881: LIX. t.-cz, 69. §-ának valamely pontja alapján hatályon kívül helyeztessék (vagyis, hogy a már egyszer érvénytelennek nyilvánított végrendelet érvényesnek mondassék ki), hanem, hogy felperesek végrendeleti örökösöknek ismertessenek el egy oly végrendelet alapján, melynek érvényessége vagy érvénytelensége még per tárgyát egyáltalán nem képezte, egy oly végrendelet alapján, amelynek tekintve, hogy a közvégrendeletet megelőző időben alkottatott, érvényességéről csak akkor lehet szó, ha a közvégrendelet csakugyan érvénytelen, következőleg, ha az ezt megállapító Ítélet hatályában fennáll. Igaz, hogy felperesek már a korábbi perben, a közvégrendelet érvénytelenítése esetére, a jelen igényüket viszonkeresetileg érvényesíthették volna, ámde éppen mivel ezt nem tették, nem állitható az, hogy követelésük res judicata! A jelen kereset tehát olyan uj jogalapra van fektetve, amely csak önálló perrel érvényesíthető. Az örökösödési keresetek természetében rejlik az. hogy további kompárációnak ki vannak téve. Merőben esetleges körülmény az, hogy az örökhagyónak korábban alkotott végrendelete is a felperesek javára intézkedik s igy a jelen örökösödési per is ugyanazon felek közt folyik. Már pedig azok, kik erősebb öröklési jogezimet kimutatni képesek, a gyengébb jogczimmel bíró örökösök ellen önálló perrel az elévülési időn belül mindig felléphetnek, tekintet nélkül arra, hogy a gyengébb jogezimü örökösök öröklési joga hagyatékátadó végzésen, vagy Ítéleten alapul-e. Alperesek tagadták, hogy örökhagyó az 1876: XVI. t.-cz.-ben előirt alakszerűségeknek megfelelő magánvégrendeletet alkotott volna, hogy az a keresetben állított tartalommal birna s hogy e végrendelet