Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

112 Eltartás kötelezettsége csak ama tartásdíj mgtérfitósének, ül. előlegezésének követelésére jogosítván föl, amelyet a gondozásában levő gyermekre valósággal fordít, illetve annyit, amennyit a belügyminiszter a szabályzat 56. §-ához képest tartásdij fejében megállapít: nem fogihat helyt a felperes felülvizsgálati kérelmében foglalt az az érvelés, hogy a menhely ilyen igényének érvényesítésekor sajátképpen a tartási kötelezettség érvényesítésére jogosult személynek, ebben a peres ügyben pedig különösen a házasságon kivül született gyermek anyjának a menhely javára történt törvényes vagy szükségképpen való engedményével állunk szemben, amelynek alapján a menhelyre szállnak át az eltartásra kötelessel szemben érvényesíthető összes igények a maguk egész terjedelmében. A felperesnek ez a jogi álláspontja azért téves, mivel a menhely, a fenn kifejtettek szerint, a kötelékébe fogadott gyermek gondozására a múltban elköltött és a jövőben felmerülő költségek megtérítésére irányuló jogos igényét nem a házasságon kívül született gyermek vagy ennek anyja jogán, avagy általában az eltartás kötelezettségének érvényesítésére jogosult személy jogán érvényesiti azzal szemben, aki a gyermek eltartására köteles. Mert ámbár a gyermekvédelmi szabályzat 3. §-a értelmében a gyermeket rendesen annak törvényes képviselője adja a menhely gondozásába, ez mégsem kötelező, mivel ugyaneme szabályzat 1. §-a szerint, mindegyik elhagyott gyermeknek igénye van az állami gyermekmenhelybe felvételre akkor is, amikor törvényes képviselője erről nem gondoskodik. A menhely tehát akkor, amikor állami, társadalom-erkölcsi és emberbaráti okokból és érdekekből fogadja oltalmába mindazokat a gyermekeket, akikről egyáltalán nem, vagy nem megfelelően gondoskodnak azok, akiket erre jog és erkölcs kötelez, nem magánjogi értelemben reá átruházott, hanem eredeti és önálló nyilvánjogi hatáskörében jár el, ugyanilyen hatáskörben cselekszik tehát akkor is, amikor az ilyen módon kötelékébe fogadott gyermek gondozásának költségét követeli a gyermek eltartására kötelezettől, ebben az esetben téhát az alperestől, mint a szóban forgó házasságon kivül született gyermek atyjának bizonyult férfiútól. A menhely jogosultságának viszont természetes előfeltétele az, hogy akkor, amikor a házasságon kivül született gyermek gondozása költségének megtérítése céljából perbe vont férfinak apaságát sem az ő joghatályos elismerése, sem pedig jogerős bírói határozat még meg nem állapítja, a megtérítés kötelezettségének eldöntését megelőzően, de azzal szoros kapcsolatban, az illető férfiúnak apaságát is meg kell állapítani a menhely gondozásában levő gyermekkel szemben . . . .... Az állami gyermekmenhely részéről érvényesített az az igény, mely a gondozásában levő gyermekért való szükséges és hasznos költekezés megtérítésére irányul, nem szünteti meg a házasságon kivül született gyermeknek, illetve törvényes képviselőjének azt a jogát, hogy e gyermek atyját a bíróság utján a menhely igényét esetleg meghaladó eltartási és a nemzésből folyó esetleges egyéb köteles-