Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

80 A m. kir. közigazgatási biróság delt bizonyitási eljárás során beszerzett adatokból s különösen a prépost-prelátusnak az 1908. évi április bó 23-ik napján 53. szám alatt kelt bivatalos iratából is kitetszik, — a rend szervezeténél fogva a szerzetnek, mint erkölcsi testületnek tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyon baszonélvezetében egyenlő jogokkal bírnak és a rendnek ama nagy jövelelmeiből láttatnak el, melyek föld-, báz- és illetve tőkekamatadóval már meg van róva; nemkülönben mintbogy az ugyancsak a fentiek szerint beszerzett adatok azt is igazolják, bogy a rendben, a felmerült szükséghez képest, a tanári szolgálat, a tanitórend adminisztrácziója érdekében, lelkészi, vagy kezelői szolgálattal, avagy viszont is, felcserélhető, a rendtagok e minőségükben nyert jövedelmük, illetve ellátásuk, IV. osztályú kereseti adó alá vonhatónak nem találtatott. (13709/908. P. sz.) Tőkekamatadó. (1907: III. t.-cz.) Az elsőbbségi kötvények kamatai után járó tőkekamatadót a kamatokat kifizető belföldi társulat akkor is köteles a kincstárnak beszolgáltatni, ha az elsőbbségi kötvények külföldi lakosok birtokában vannak. (9274/1908. P. szám.) A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907: III. törvényczikk 1. §-a t. i. annak a kedvezményeket kimeritőleg felsoroló a), b), c), d) és e) pontjai az elsőbbségi kötvények kamatjövedelmeinek adómentességét ki nem mondották. A hivatkozott törvényszakasz a) pontja ugyanis az 1870: LI. törvényczikk 2. §-ában megadott bázadómentességen kivül, kifejezetten, csupán a gyári üzem után járó egyenes állami adók és járulékai alól való felmenthetést állapítja meg, mig a b) pont az illetékek alól való felmenthetésre, a c) és d) pont az útadó alól, illetve a vámck alól való mentességre s végül az e) pont a tisztátalan só megszerzésénél való kedvezmény adhatására vonatkozik. Nem szenved kétséget tehát, hogy a panaszos r. t. által vitatott adómentesség az 1870: LI. törvényczikk 2. §-ában megadott házadómentességen kivül, másra mint a gyári üzem után járó egyenes állami adóra és járulékaira nern vonatkozhatik. Az elsőbbségi kötvények nem tekinthetők részvényeknek. Az elsőbbségi kötvények és illetve a részvények között a különbség magából az 1875: XXXVII. törvényczikk tizedik czim I. fejezetében foglaltakból világosan kivehető. A bizonyos számú és egyenértékű részvényekből ugyanis a részvénytársaság alaptőkéje alakul (147. és 150. §§.), mig az elsőbbségi kötvények, melyeknek kibocsátása a hivatkozott törvényczikk 157. §-ának 7. pontja szerint mindenesetre az alapszabályokban állapítandó meg, az általános jogi fogalmak szerint oly értékpapirok, amelyek egy nagyobb kölcsönnek képezik, egymás között egyenlő jogokkal felruházott részeit és amely ily értékpapirok, illetőleg az általuk