Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

pénzűgyí osztaIy;tn;»k Kata rozátai 61 lekkönyvi hatóságot is kötelezi az 1883: LXIV. törvény czikk 88. §-ának az a rendelkezése, amely a panaszolt végzésben idéztetik, — mégis az ezek felett való rendelkezés és határozat joga a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik és a kir. pénzügyigazgatóságnak, sőt utolsó fokon ennek a biróságnak hatásköre is ide vonatkozólag csak arra terjed ki, hogy az 1883: XLIV. törvény czikk 9G. §-a értelmében a polgári bíróság által már jogérvényesen sorozott és kielégítést nyert adókat és illetékeket utólag azoknak mérvére, vagy jogosságára nézve helyesbitvén, a megfelelő összeget a bíróság további rendelkezésére bocsájtja. (17.133/908. P. sz.). Haszonélvezet terhe mellett történő öröklés esetében a haszonélvezet megszűnéséig' az öröklés után 4.3/10%-kal kiszabott illeték esedékessége is függőben tartandó az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 19. §. b) pontja alapján. (9836/909. P. sz.) Magánfeleket illető jelzálogkölcsön követelések átváltoztatása (konvertálása) esetén az 1881. évi LXX. törvényczikkben megállapitott illetékmentesség nem igényelhető akkor sem, ha a hitelező javára bekebelezett zálogjogot valamely pénzintézet javára bekebelezett alzálogjog terheli. A kölcsönátváltoztatásokra az 1881: LXX. törvényczikkben engedélyezett illetékmentesség az ezen törvény 1. §-ában foglalt rendelkezés szerint csakis a jelzálogintézeteknél, árvapénztáraknál, közalapoknál, takarékpénztáraknál és egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsönök átváltoztatására terjed ki. (Eb. 19.291/907. P. sz.) Jelzálogos kölcsönköveteléseknek az 1895: L. törvényczikk 2. §-ában emiitett átruházása alkalmából a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvény bélyegmentes akkor is, ha azt nem maga a záloglevél kibocsátására jogosított pénzintézet adja be, hanem helyette és javára a jelzálogos kölcsönkövetelést átruházó pénzintézet nyújtja be. (1864/1908. P. szám). Oly esetben, midőn a biztositó intézet a biztositott esemény bekövetkezésekor esedékes szolgáltatási összeget a vétbizonyitvány után járó 1%-nyi illeték lerovása mellett birói letétbe helyezi és a birósa^, ezt az összeget a jogosultaknak kifizeti: ezen birói letét átvétele után a II. fok. szerinti illeték nem követelhető. A biztositó intézetekre a biztositott esemény bekövetkezésekor háruló kötelezettségek kiszolgáltatásáról szóló vétbizonyitvá-