Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 59 ítélet állapítja meg. E rendelet azonban a törvény alapelvét meg nem változtatta s nem is változtathatta meg, a törvény szerint pedig nem csak akkor tárgy nélküli az illeték, ha a jogügylet érvénytelensége birói Ítélettel állapíttatott meg, hanem mindazon esetekben, amidőn a jogügylet érvénytelen. És azért, ha az illetéket megállapító hatóság előtt fekvő adatokból és bizonyítékokból kétségtelen, hogy a jogügylet érvénytelen, nem szabható ki illeték, habcár a jogügylet érvényessége per tárgyává nem is tétetett. így az oly esetben, amidőn akár a törvénynél, akár a felek megállapodásánál fogva a jogügylet érvénytelensége bizonyos alakszerűséghez, például közjegyzői okirathoz, vagy akár hatóság, akár harmadik személy hozzájárulásához van kötve, ezen érvényességi feltétel bekövetkezte előtt kiszabott illeték törlendő, ha bizonyittatott, hogy teljesítése végleg elmaradt. Az a körülmény tehát, hogy a jogügylet érvénytelenségének kimondása iránt indított per a felek egyezségével nyert befejezést, önmagában az illeték törlésének akadálya nem lehet. A szerződés érvénytelennek nyilvánítása iránt a n-i királyi törvényszéknél indított perben az alperes védekezett még ellenvégiratilag is és csak a felperes állításainak bizonyítására felhívott tanuk kihallgatásának elrendelése után, s közvetlenül a kihallgatás1 foganatosítása előtt egyezett bele a vitás jogügylet hatálytalanításába. Ily körülmények között valónak kell elfogadni az alperes eladónak a birói egyezségben foglalt azt a beismerését, hogy meggyőződött arról, miszerint a szerződésen kivül álló közbenjáró által megtévesztve, a panaszosok a vétel tárgyára nézve tévedésben voltak, tehát vétlen és lényeges vagyis oly tévedés forgott fenn, amely miatt az általános jogelvekhez képest az ügylet érvénytelennek nyilvánítandó. Ennélfogva a bíróság a megilletékezett adásvevési szerződésnek eredeti érvénytelenségét megállapítván, az attól előirt illetéknek és pótilletéknek törlését elrendeli. (17.794/908. P. sz.) (117. és 118. §§.) A bélyeg- és illetékszabályok 117. és 118. §-aiban tárgyalt rendbírságok elleni panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási bíróság hatásköre nem terjed ki. (13628/1908. P. szám.) (1881: XXVI. t.-cz.) A lelkészektől azon a czimen, hogy a papitized megszüntetéseért kárpótlás fejében az országos földtehermentesitési alapból évi járadékot élveznek, az élvezett járadéktőke értéke után illetékegyenértéket követelni jogosan nem lehet. (12596/1909. P. szám.)