Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok XIII. törvényczikk 116. §-a értelmében a cseléd és gazda között támadható vitás kérdések elintézésére a közigazgatási hatóság van hivatva: a rendelkező rész értelmében a közigazgatási hatáskört kellett megállapítani. Hatáskör megállapítása, gazdasszony gyanánt felfogadott egyén részére a szolgálatadó halála alkalmával még szolgálatban állása ese­tére ígért 500 K díjazás megfizetése iránt indított ügyben. (19Üö. Hb. 53. szám.) A hatásköri biróság előrebocsátja: hogy a cselédkönyv hiá­nya csak az 1876. évi XIII. törvényczikk 69. §-ában meghatá­rozott büntető rendelkezésekre adhat esetleg okot, de a szolgálati viszony jogi minősitésére nincs befolyással: továbbá, hogy az, miszerint a felek a szerződésben a szol­gálati viszonyt gazdasszonyi szolgálatnak nevezik, a szolgálat jogi minősitésére nézve szintén közömbös, mert e tekintetben a szerződés tartalma az irányadó; végül, hogy az a körülmény, hogy a szerződő felek között szerelmi viszony fejlődött, a szolgálat jogi minőségét meg nem változtatta. A szerződés szerint a felperes az alperesek jogelődjének ha­láláig volt köteles a szerződésben meghatározott munkát teljesí­teni és a kereseti 500 koronát csak a felperes jogelődjének ha­lála után és csak akkor követelheti, ha a szolgálatból korábban nem távozik. Ez a szerződés a felek között cselédviszonyt nem létesitett, mert az 1876. évi XIII. törvényczikk 13. §-a szerint: „érvény­telen az oly szerződés, mely meghatározott számú évek, hónapok, hetek vagy napok számában ki nem fejezhető, tehát bizonytalan időre köttetik, vagy amely legalább annyiban korlátolva nem len­ne, hogy mindkét fél az idézett törvény értelmében megengedett felmondás után a szerződéstől visszaléphessen." Már pedig a kereset alapjául felhozott szerződés tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a szolgálati idő bizony­talan tartamban határoztatott meg és a felperes mint szolgá­latra vállalkozó a szerződés felmondhatásától a kikötött dijazás el­vesztésének terhével eltiltatott. De nem létesitett cselédviszonyt ez a szerződés azért sem, mert abban a felperes nem valamely bizonyos és szabatosan meg­határozható időhöz mért, vagy az 1876. évi XIII. törvényczikk 26. és következő §-ai szerint meghatározott bérért vállalkozott a szerződésileg körülirt szolgálat teljesitésére, következőleg a kikö­tött dijazás sem a most idézett törvény VII. fejezetében megje­lölt közigazgatási hatóságok előtt érvényesítendő cselédbér, hanem közönséges magánjogi követelés: ezeknél fogva ki kellett mon­dani, hogy a kereseti követelés megbirálása a rendes biróság ha­táskörébe tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents