Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)
határozatai és minisztertanácsi határozatok esetben a követelés nem a hitközség és tagjai között fennálló és a hitközségi adó szolgáltatásának alapját tevő, közjogi természetű jogviszonyra van alapitva. Ugyanis nem hátralékos hitközségi adónak közigazgatási végrehajtás utján való behajtása, hanem az imaegyesület pénztárnoka, mint magánfél által előlegezett — tehát egy másik tagtárs helyett már kifizetett — tagdijaknak megtérítése kéretik, ami pedig tisztán a két fél között fennálló magánjogi természetű jogviszony, következőleg erre nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1191/88. eln. sz. körrendelet 5. és 7. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem mint fentebb megjelölt magánjogi természetű követelés a bíróság hatáskörében bírálandó el. Be nem vett, vagy törvényesen el nem ismert vallásfelekezetektől az isteni tisztelet czéljából tartandó gyűlés megtartása csak akkor tagadható meg, ha a gyűlésen törvénybe ütköző cselekmények vagy szertartások elkövetésére alapos gyanú forog fenn. (1908. évi 3006 sz. belügym. határozat.) (1885: XXL t.-cz. 17. §.) Az 1885: XXI.- törvényczikk 17. §-ának az ellátási igény érvényesítésére vonatkozó azt a rendelkezést, hogy ha az igény a jogczim beálltától számított egy év alatt nem érvényesíttetik, az állandó ellátás csak a kérelem beadását követő hónaptól jár, a tanítók özvegyének segély- és árvagyámpénze tekintetében is alkalmazni kell, mert a tanítók özvegyének özvegyi segély- és árvagyámpénze ugyanazon czélu és rendeltetésű, mint az állami alkalmazottak özvegyének nyugdija és nevelési pótléka és igy a czél és rendeltetés azonosságából következő joghasonlatosság alapján, a bíróság állandó gyakorlata a tanítók özvegyeinek ily igényénél ugyanazt a jogelvet alkalmazza, melyet az állami alkalmazottaknál az 1885. évi XXI. törvényczikk 17. §-a az igény érvényesítésének ideje — és ez idő elmulasztásának következményeként rendel. (2930/908. K. sz.). Az 1891: XLIII. t.-cz. 14. §-a értelmében a tanítónak ugy az 1870. évet követő, mint az azt megelőző szolgálata arányában nyugdíjra van igénye, csupán azzal a különbséggel, hogy az 1870. évet követő szolgálat után a nyugdíj az 1891: XLIII. t.-cz. az 1870- évet megelőző szolgálat után pedig a régi szabályok alapján szabandó meg. (Közigazgatási bíróság 1908. márcz. 31. 1962/907. K. sz.). Döntvénytár. 3