Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok 2:5 idő megállapításáról van szó, hanem oly illetmény megállapításáról, melyre nézve jogforrásul csak az e részben érvényben levő 1906. évi 4600/M. É. sz. minisztériumi rendelet határozmányai szolgálhatnak, mivel az 1904. évi I. törvényezikk a kormányt hatalmazta fel a személyi pótlékok engedélyezési módozatainak megállapítására. Ezen rendeletnek a panaszló által felhívott 29. szakasza azonban kimondja, hogy az ideiglenes nyugalmazásban töltött idő, a magasabb Összegű személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő számításánál megszakítást nem képez s ennélfogva az ideiglenes nyugdíjazást megelőzőleg és az azt követőleg ugyanabban a fizetési osztályban eltöltött szolgálati idő együtt számítandó, míg a végkielégitett alkalmazottakra nézve hasonló intézkedést a minisztériumi rendelet nem tartalmazván, azokra az emiitett intézkedés a joghasonlatosság elvének alkalmazásával sem terjeszthető ki. (170/908. K. sz.) (1896: XXVI. t.-cz. 83. §.; 1885: XI. t.-cz.) A vármegyei szolgálat, mely régebben rendszerint vármegyei ellátásra sem adott jogot, állami nyugdíjra igényt adó szolgálatnak, az alkotmány helyreállítását megelőzött ismételt rendszerváltoztatás által érintett tisztviselőket kivéve, az 1885. évi XI. törvényezikk életbeléptét megelőzőleg általában el nem ismerhető. Már a régi nyugdijszabályoknak Schvabe-féle gyűjteményében a 14. §-nak h) pontja, a vármegyei szolgálatot a beszámításra nem alkalmas szolgálatok közé sorolja, az ezen szabályok kiegészitéseképen a kegyelmi ellátások és kegydijak engedélyezéséről összeállított kimutatás 7. §-ának p. p., pontja pedig, a magyarországi politikai stb. hatóságoknál eltöltött és az előbb idézett nyugdijszabályok szerint nyugdíjra nem jogosító szolgálatban állottaknak kegyelmi uton való részeltetéséről szól. De kitűnik az, hogy a vármegyei szolgálat, mely régebben rendszerint vármegyei ellátásra sem adott jogot, állami nyugdíjra igényt adó szolgálatnak, az alkotmány helyreállítását megelőzött ismételt rendszerváltoztatás által érintett tisztviselőket kivéve, az 1885. évi XI. törvényezikk életbeléptét megelőzőleg általában el nem ismertetett, magából ezen törvény megalkotása körülményeiből is. A törvénynek mint javaslatnak eredeti szövegezése ugyanis a vármegyei szolgálat beszámítását teljesen mellőzte, annak daczára, hogy, amint ez az indokolásból kitűnik, a javaslat, az addig érvényben állott nyugdijszabályok nyomán és részben azok kedvezőbbé tételével készült. — Csak a pénzügyi bizottság javaslatára vétetett be a törvényjavaslatba, nagyobbrészben méltányossági tekintetekből, a megyei szolgálatnak bizonyos feltételek mellett, t. i. ha a tisztviselő már 10 évig állami szolgálatban állott stb., beszámítására vonatkozó rendelkezés, -mely a törvényhozás által nemcsak a megyei, de általában a törvényhatósági szolgálatra nézve