Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

264 Szerzői jog kul történt a terjesztés, mivel alperes nyerészkedési szándékkal belépődíj mellett eszközölteti az előadásokat s igy a műsor megválasztása is saját érdekében állván, kellő gondosság kifejtése mellett az előadások zeneszámairól is tudomással kell birnia. A tudomás vagy megbízás hiányával jogszerűen nem védekezhetik, mert a jogosulatlan előadás általa eszközöltnek tekintendő. A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az 1884: XVI. t.-cz. 51. §-a értelmében a többszörözve megjelent és áruba bocsátott zeneművek nyilvánosan a jogosult beleegyezése nélkül csak abban az esetben adhatók elő, ha a szerző a mű czimlapján az előadási jogot magának fenn nem tartotta s e részben a törvény a zenemüvek közt különbséget nem tesz, mert továbbá a szerzői jog védelme a beiktatás meg vagy meg nem történtétől nincs függővé téve. A Mr. Curia: A másodbiróság ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. (Curia 1904. június 22. 1560/904. sz. a. VI. p. t.) Valamely zenemű jogosulatlanul történt nyilvános előadása eszközöltetőjének csak az tekinthető, akinek kifejezett akaratából vagy hallgatólagos beleegyezésével történt a jogosulatlan előadás. C. 1908 szept. 16. 525. sz. (Gr. XV. 370. 1.) A képzőművészet alkotásainál a jogosulatlan áruba bocsátás is, ha az szándékosan vagy gondatlanságból történt, megállapítja a bitorlást. Az 1884: XVI. t.-cz. 60. §-a értelmében a képzőművészet alkotásainak utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőjének, vagy a 3. §. szerinti jogutódának, amilyennek a felperes tekintendő, kizárólagos joga. Ebből következik, hogy a szerzői jog bitorlását nemcsak az követi el, aki a képzőművészeti művet utánképezte, hanem az is, ki a szerző, vagy jogutóda beleegyezése nélkül és igy jogosulatlanul utánképzett müvet szándékosan üzletszerűen áruba bocsátja. (G. 1908. deczember 23-án 3066. sz. a.) Azonos: C. 1898 okt. 25. 3902 (Gr. VIII. 284. 1. Gl. I. 689. 1.) A kirakatba állítás mint jogtalan forgalomba hozatal. C. 1892 febr. 16. 5563/91 (GL I. 690 1.) A festmény másolatának kirakatba tétele is megállapitja a forgalomba helyezést. C. 1908 febr. 26. 3473/907 (Gr. XV. 371. 1.) A szerzői jog által csak a fényképek, mint kész fényképészeti müvek részesülnek védelemben, a felvételeket tartalmazó üveglemezek (matriczok) azonban nem. (Curia 1905. január 10. 6950/903. sz. a. VI. p. t.) A szerzői jog bitorlását képezi a fényképész azon ténye, hogy valamely arczképet a jogosított beleegyezése nélkül egy harmadik személy rendelésére utánképzi és kiszolgáltatja. C. 1907 nov. 19. 6531/906 (Gr. XV. 372. 1.)