Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

242 Dologi jog XXIX. t.-cz. 76. §-ának 8. pontja és 947/1888. sz. igazságügyin iniszteri rend. III. r.) a jelen esetben nem alkalmazhatók. Ugy az osztr. polg. törvénykönyvnek, mint a telekkönyvi rendtartásnak emiitett jogszabályai ugyanis csak a forgalmi jogügyletekre vonatkoznak. Mert csak az állithatja, hogy ö a nyilvánkönyvben való biztában szerzett meg valamely nyilvánkönyvi jogot, aki a bejegyzett jogra való tekintettel határozta el magát arra, hogy a maga részéről is visszteherrel járó ügyletet kössön és ez alapon hitelezzen. Az a hitelező azonban, aki csak az ügylet megkötése után követelésének kielégitése czéljából adósának *egy már kifizetett, de a nyilvánkönyvből még nem törölt követelésére szerzett alzálogjogot, nem hivatkozhatik sikeresen arra, hogy az ügyletet a nyilvánkönyvben való biztában kötötte meg. Ez esetben az alzálogjog már nem forgalmi jogügylet, hanem végrehajtási cselekmény alapján szereztetett, a jogszerzés hatálya tehát a végrehajtási törvény értelmében birálandó el. Minthogy pedig a végrehajtást szenvedő adósa a nála lefoglalt követelésért csupán az 1881: LX. t.-cz. 82. §-a értelmében felelős, a lefoglalásról történt értesités előtt kifizetett követelést újból akkor sém tartozik megfizetni, ha az zálogjogilag biztositva volt és a zálogjog valamely okból nem töröltetett. A már kifizetett követelés lefoglalása ennélfogva hatálytalan s igy annak alapján hatályosan alzálogjog sem szerezhető. A hatálytalan alzálogjog törlését tehát a felebbezési biróság az anyagi jog szabályainak megfelelően rendelte el. (Budapesti kir. tábla 1909 márcz. 19. 1908 G. 819/2. sz. a.) Jelzálog jövőbeli pénzkövetelés biztosítására is szolgálhatván, magában véve az a körülmény, hogy a követelés a zálogjog bekebelezése idején még fenn nem állott, a zálogjog töröltetésére jogi alapot nem képezhet. — Ha a kölcsönösszeg nem folyósittatik teljesen és a felek a kölcsönügylet teljesitésétől elállottak: az időelőtti visszafizetés esetére kikötött kártalanítási dij nem követelhető. A pécsi kir. törvényszék: A kir. törvényszék a per adataiból megállapítja, hogy dr. L. nem a felperesek, hanem az alperes meghatalmazottja volt s akkor, amidőn a kölcsöntőkét felvette, nem a felperesek, hanem alperes megbizásából járt el. Miután tehát alperes a felpereseknek a kölcsönt nem folyósitotta, ennélfogva alperesnek a felperesektől félévi törlesztési járulék és kamatleszámitolási jutalék és időelőtti tőkevisszafizetés alapján járó 3% kártalanitási dijhoz jogigénye nem lehet; miután továbbá a kölcsönszerződés jogérvényesen csakis a kölcsöntőke leolvasásával jön létre, ez pedig megtörténtnek nem tekinthető, felperesek a kölcsönügylettől elállani jogositva voltak. Tekintettel továbbá arra, hogy a zálogjog, mint járulékos természetű jog érvényes követelést tételez fel, s tekintettel arra, hogy alperesnek a bekebelezési költségen felül mi követelni valója sincs, s miután ezt a költséget felperes az alperes javára letétbe helyezte s ez a 44 K a bekebelezési költséggel arányban állónak