Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai ós minisztertanácsi határozatok 13 (1896: XXVI. t.-cz. 79. és 84. §§-ai; 187(5: XIII. t.-cz. 117. §.) A közigazgatási bizottságnak hatásköri túllépést tartalmazó eljárása ellen a vármegye főispánját az alsóbb közigazgatási hatóságok törvényes hatáskörének védelmére a közigazgatási biróságnál emelhető hatósági panaszjog megilleti. (4104/1908. K. szám). (1896: XXVI. t.-cz. 83." §. és 1907: LIX. t.-cz. 6. §.) Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900: XVll. törvényczikk 34. §-ának az a rendelkezése, mely az állami szolgálatba átlépő törvényhatósági állatorvosok nyugdijigényének mérvét, amenynyiben tiz évig állami szolgálatban nem állottak, az általuk a törvényhatóság szolgálatában utoljára élvezett javadalmazás alapul vétele mellett rendeli megállapittatni, az 1907. évi LIX. törvényczikk rendelkezései folytán hatályát vesztette s az állami szolgálatban levő magyar királyi állatorvosoknál nyugdíjaztatásuk esetén az általuk ez utóbbi minőségükben utoljára élvezett s az 1885. évi XI. törvényczikk 13. §-a alapján beszámítható javadalmazás összege szolgál alapul. (7412/1908. K. szám). (1907: LX. t.-cz. 1. §.; 1883: XV. t.-cz. 9. és 13. §§.) Nem helyes az 1883: XV. törvényczikk 9. és 13. §-ainak olyan értelmezése, hogy a vármegyei jegyzői és a vármegyei tiszti nyugdijalapok javára kivetett megyei pótadók nem tartoznának az idézett törvény rendelkezései alá s ennélfogva az annak alapján kivethető 3, illetőleg 5%-os maximumba beszámitandók nem volnának. Az 1883. évi XV. törvényczikk a vármegyei pótadó kivetését mint alaptörvény szabályozza. Ennek a törvénynek 9. §-a értelmében a vármegyék a már fennálló törvények alapján, kivethető pótadón kivül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czélokra vethetnek ki a 9. és 13. §-okban megállapított korlátok között pótadót. A törvényjavaslatnak a törvényhozás elé terjesztett indokolása felvilágositást ad arról, hogy „a már fennálló törvények alapján" kivethető pótadó alatt az 1871. évi XVIII. törvényczikk alapján a szegényalapra, az 1875. évi III. törvényczikk alapján a nyilvános betegápolási és az 1879. évi XXXVII. törvényczikk alapján a katona-beszállásolási alapra kivetett pótadó volt értendő és — mint az indokolás mondja, — minden más pótadó kivetésére vonatkozó s a törvény életbelépte előtt adott engedélyek, — az uj székház építési költségek fedezésének biztosítására több évre engedélyezett pótadókra vonatkozó engedélyek egyedüli kivételével — a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével hatályukat vesztvén, jövőre a vármegyék pótadót csakis a törvény engedte módozatok mellett vethetnek ki. Az 1883. évi XV. törvényczikk életbelépte után pedig, valahányszor a törvényhozás szükségesnek találta, hogy a