Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A in. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának (1896: XXVI. t.-cz. 41. §.; 1886: XXI. t.-cz. 42. §.) Az 1886: XXI. törvényczikk 42. §-a nem foglalt magában rendelkezést arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen kinek áll jogában jogorvoslattal élni. A törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál tehát a felebbvitel általános jogelvei szerint a felebbviteli jog általában az érdekelteket illeti meg és pedig a jelen esetben, miután az idézett törvény a felebbvitel jogát nem szorítja az érdekelteknek valamely szűkebb körére, az érdekeltség meghatározásánál, annak legtágabb fogalmából kell kiindulni. Ezen szempontból pedig a különleges érdekelt jelölteken kivül érdekeitekül tekintendők mindazok, akikre a törvényhatósági bizottság hatósága kiterjed, tehát a törvényhatóság lakosai és birtokosai. Annyival kevésbbé lehet pedig a törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a felebbvitel jogát az illető választó-kerület lakosaira korlátozni, mert ennek következtében a felebbviteli jog a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál az érdekeltek szűkebb körére szoríttatnék, mint a virilis névjegyzék megállapításánál, holott a felebbviteli jog alapját a törvényhatósági bizottság mind a két eleménél ugyanaz a természetű érdekeltség képezi. (6441/908. K. sz.) (1896: XXVI. t.-cz. 42. §.; 1886- XXT. t.-cz. 46. §.) A törvényben a hirdetésre, közzétételre megszabott határidők megtartása az eljárás szabályosságának ama követelményei közé tartozik, amelyeknek megsértése miatt az eljárás eredménye, ha kellő időben megtámadtatott, érvényre nem emelhető. Midőn az 1886: XXI. törvényczikk a tárgysorozat közzétételére megszabja a minimális határidőt: ezt azért teszi, hogy ez idő alatt a bizottsági tagok még kellő időben nyerjenek ugy a tárgyról, mint az ülés idejéről értesítést, mely szabály joguk gyakorolhatásának nélkülözhetetlen feltételéül van felállítva. (581. 1909. K. sz.) (1896: XXVI. t.-cz. 42. §.; 1886: XXI. t.-cz. 49. §.) I. Ha a törvényhatósági tiszti főügyész megválasztásánál 2 jelölt legtöbb és egyenlő szavazatot nyer, nem szavazásnak van helye, hanem a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elnökének áll kötelességében az 1886: XXI. törvényczikk 49. §-a alapján szavazatával a 2 jelölt között dönteni. II. Az a körülmény, hogy valamely szavazatlapra a jelöltön kivül egy más nem jelölt egyén neve is fel van jegyezve, a szavazatot egészben érvénytelenné nem teheti, hanem miután érvényesen szavazni csak jelöltre lehet, a nem jelölt neve a szavazatok összeszámításánál figyelmen kivül hagyandó. (6440/1908. K. szám).